Irodalmi Szemle, 2013

2013/12 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Brutovszky Gabriella: „A múlt nem azért fontos, hogy bármit is jelentsen, csak a tükröződés által nyert értelmet...” (Csobánka Zsuzsa Majdnem Auschwitz című kötetéről)

1ZLĽSEK. ES POFONOK működik, számos képet készít az életünk során, melyeket egy asszociációs mezőben raktároz el. Hogy kiből milyen formában törnek elő ezek az emlékképek és hogyan kapcsolódnak össze, az egyénenként vál­tozik. Ahogy az egyes élmények, érzések is. Kinek mit jelent Auschwitz? Mennyi­re fonja körbe az életünket a hétköznapi „majdnem Auschwitz”? Rekonstruálha­tó-e a múlt, és ha igen, hogyan? Mivé vá­lik az ember egy Auschwitz-élmény után? A regény hét főfejezete egy-egy város nevét viseli, amelyek a szereplőink szem­pontjából kulcsfontosságú helyszínek. A könyvben két különböző szál fonódik egybe, a Zinger-család és a világítótorony fonala, de valójában egy család három generációjának trauma- és élettörténe­tét látjuk kibontakozni, középpontban az Auschwitzot megjárt Jákob Zinger és a Duna-parti sortüzet túlélt Edit Zinger fájdalmas szerelmi történetével. A szüzsé egy retrospektív, távlati beszámoló, melyet több nézőpontú, szabad függő beszédre épülő, gyakran szürrealisztikus képtársí­tással egybefont szövegvilág alkot. A tér és az idő egysége felbomlik, az idősíkok ve­gyülnek, gyakran megszakad egy-egy szál, vagy éppen összefonódik. A szövegvilág linearitásából kiragad az a bizonytalanság / | is, melyet a gyakran fellépő álom, képzelet, lázas állapot és a „valós” események közöt­ti feszültség generál. Az identitás megkér­dőjelezhetőségének lehetősége. Egy ki­csit megidézve E. T. A. Hoffmann kettős tudatállapotú szereplőinek világát vagy Thomas Mann történeteit. Fontos feladat jut a regényben a naturalisztikus leírások­nak (a nemi erőszak, a szörnyű kiszolgál­tatottság), illetve a vörös szín szimbolikája is hangsúlyossá válik a regényfejezetekben (Vörösruhás, vörös köröm, vörös szőrű macska, vörös erdő stb.). Ha egy könnyű lektűrt szeretne az ol­vasó maga elé tartani, akkor ez a regény korántsem elégíti ki az igényeket. Cso- bánka Zsuzsa új regénye egy labirintus­szerű játékot játszik az olvasóval, gon­dolkodásra serkent, magába szippant, felbosszant vagy éppen nyugtatóan hat, embere válogatja. Az biztos, hogy egy sa­játos olvasatot igénylő szövegről van szó, amely unikálisnak számít a szerző eddigi munkái között és a kortárs magyar próza­világban egyaránt. (Csobánka Zsuzsa: Majdnem Ausch­witz. Kalligram, Pozsony, 2013, 288 oldal, 9,30 €12800 Ft) 93

Next

/
Thumbnails
Contents