Irodalmi Szemle, 2013

2013/12 - Szalay Zoltán: „Semmiféleforradalmat nem akartunk..(beszélgetés Radoslav Passiával)

A lap fejlődéséhez való lényeges szerkesztői hozzájárulásomnak tartom az irodalomkritikai rovat megerősödését. Az irodalomkritika és a kritikai reflexió terén a Romboid a kortárs szlovák irodalomban véleményformáló lapnak számít. Folyamatosan törekszünk nemcsak a generációs, hanem a tematikus és véleménybeli nyitásra is, érdekelnek bennünket a művészet és a társadalom közötti kapcsolatok és kölcsönös határátlépések, a véleményrovatokban rendszeresen közlünk - gyakran konfrontativ - kultúrpolitikai témákat is. Örömmel látom, hogy az irodalmi közegen belül sikerül vitákat, polémiákat kiváltanunk, szerintem ez bizonyíték arra, hogy a folyóirat él és van létjogosultsága.

Ezen kívül sikerült felszámolnunk bizonyos múltbéli hiányosságokat a nyilvánossággal való kommunikáció és munkánknak az egyéb médiákban való bemutatása terén. Elérhetővé tettük például önálló honlapunkat szabadon hozzáférhető archívumunkkal a 2006-2012-es évfolyamok számaival, amit különösen a diákok és a szlovák irodalom iránt érdeklődő külföldiek fogadtak örömmel.

□ Miként látja az irodalmi lapok helyzetét a kortárs szlovák irodalmon belül? Valódi műhelyeknek tekinthetőek, amelyekben a kortárs irodalom új irányzatai formálódnak? Fontos szereplői az irodalmi életnek?- Kiadónk jelenleg nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy a kulturális minisztériumból származó támogatás megkövetelte önrészen felül finanszírozza a lapot, ezért a szerkesztőség összetétele szerényebb a korábbihoz képest: hárman vagyunk, és külsősökként dolgozunk,

másik állás mellett. Flasonló a többi szlovákiai irodalmi folyóirat helyzete is, az állami támogatások görbéje ezen a területen már hosszú ideje lefelé mutat.

Ami a folyóiratok életképességét illeti, normálisnak látom a helyzetet. Van néhány folyóirat, amelyek, ha nem mennek át jelentős átalakuláson, megszűnésre vannak ítélve, mivel szerintem túl kevés alkotói energiát kínálnak, időszerűtlenek vagy nincs olvasóközönségük, nincs elég színvonalas munkatársi körük stb. - a legproblémásabb lapoknál ezek a hiányosságok halmozottan jelennek meg. Másrészt, az utóbbi időben több új folyóirat indult Szlovákiában, amelyek publikációs teret biztosítanak az új, aktív, jobbára kötetlen irodalmi csoportosulások számára (Enter, Kloaka, Glosolália, Vertigo). Nyilvánvaló tehát, hogy van igény az irodalmi lapokra mint közös vitafórumokra, az internet kínálta hatalmas lehetőségek ellenére is. Én inkább másban látom a problémát. Míg maga az irodalom képes a minőségi szelekcióra, meg tudja különböztetni az élőt az élettelentől, a kulturális minisztérium támogatási rendszere erre nem képes. így a támogatások mesterségesen életben tartanak olyan folyóiratokat, amelyek nem kínálnak minőséget és évek óta stagnálnak, miközben a jól működő vagy érdekes új projektek egyre kevesebb pénzre tesznek szert a támogatási rendszerből. Nagy reményeket fektetek ezért a tervezett Művészeti Alap létrehozásába, amelynek új alapokra kellene helyeznie a kulturális támogatások rendszerét. Történetesen épp az irodalom finanszírozása volt az utóbbi években az egyik legfajsúlyosabb publicisztikai témánk, meglehetősen nagy visszhanggal.