Irodalmi Szemle, 2013

2013/12 - CSODA - Csanda Máté: Pótcsodák (tanulmány)

CSODA tárgyakon - szemünk előtt csöppenő paszták, tölcsér­ben csordogáló vér, kislábasban rotyogó csirkepörkölt, knédliszeleteken mászkáló legyek, tubusból kibuggya­nó ragasztó, textíliák, szövetek, hajak és szőrök, író- és evőeszközök, óriásira exponált kávéscsészék, lábfejek és mutatóujjak képei váltakoznak. Az első karakter, amely bevezet minket a lassú sodrá­sú, ám mégis izgalmasan meanderező cselekménybe, Pivonka, az agglegény.1 A film elején egy trafikban találjuk, ahol pornográf újságokon akad meg a sze­me. Gyorsan kiválaszt egy-két magazint, fizet, majd zavartan távozik. Kula, a gyanús tekintetű trafikos, aki mintha rejtegetne valamit, a jelek szerint rádió­amatőr, hiszen a pult alatt tranzisztoros szerkentyűk­kel és nyomtatott áramkörös kütyükkel bíbelődik. A lakására visszatérő Pivonka rögtön szemügyre is veszi szerzeményeit: a kamera közvetlen közelről pásztáz harisnyás combok, csipkebugyogós ágyékok, dagadó mellek és formás fenekek közt. Aztán az egyik lapra vé­letlenül kilöttyen a pezsgőtablettás ital. Pivonka tágra nyílt szemekkel mered az átnedvesedett, habzó és ra­gacsos krétapapírra, látszik, hogy valami megmozgatta elméjét. Az elcsöppent „šumienka” afféle termékeny véletlenként hat, sőt azon hirtelenjében egy igencsak komplex barkácsolási folyamat indítómozzanatává vá­lik A dramaturgiai gyújtózsinór tehát két látvány vé­letlenszerű, szürreális egybegyógyulása, illetve maga a Pivonka fejében összeállt képzettársítás (valamit más­ként látni, két képet összekötni, képet és vágyat egy­másba forrasztani - „A libidó uralma annyit tesz, hogy egy tárgy összeolvad egy képpel és ezáltal kívánatossá válik”2). Innentől már egy hosszas szuszogást igénylő, lépcsőzetes alkotói fázis tanúi vagyunk: csak lassan, fokozatosan rajzolódik ki előttünk, hogy a férfi egy agyagkorpuszból álló kakasfejű maszkot készít magá­nak - a kezdő lökést adó, libidinálisan telített pornó­képek végül is csak közvetve asszisztálnak a maszkhoz, hiszen az átragasztózott újságkivágásokra hamarosan valódi kakastollak kerülnek. 1 A némafilmben - a hírolvasó Wetlinskát kivéve - egyik szerep­lő sincs néven nevezve: a karak­terek identitása csupán arcuk és cselekvéseik alapján rajzolódik ki. A továbbiakban az egyszerűség és követhetőség kedvéért a film sze­reposztásában feltüntetett neveket alkalmazzuk. 2 Bolz, Norbert: Konzumista kiált­vány. 2010, Műcsarnok. 84. 31

Next

/
Thumbnails
Contents