Irodalmi Szemle, 2013
2013/12 - CSODA - Petres Csizmadia Gabriella: A csodás nevek hatalma (tanulmány)
PETRES Csizmadia Gabriella a csodás nevek hatalma ICözel tíz évvel ezelőtt jelent meg Komáromi Gabriella Elfelejtett irodalom című, a XX. század első feléből származó gyermek- és ifjúsági műveket elemző könyve (Komáromi 2005). A kötet címe nyers tárgyilagossággal mutat rá az ún. felnőtt irodalomhoz mérten alárendelt helyzetben sínylődő szövegek sorsára, és megpróbálja elmozdítani kisebbségi pozíciójából a gyermekeknek szánt műveket. A XX. század végi és XXI. század eleji gyermekirodalmi korpuszra azonban már nehezebben illeszthető & felejtés bélyege, hiszen a kortárs gyermekirodalom szervesen illeszkedik a posztmodern szöveghagyományba: mind a prozódia- és jelentésközpontú gyermekversek, mind az irodalmi mese és meseregény hasonló narrato-poétikai sajátosságokkal írhatóak körül, amelyeket az ún. felnőtt irodalom is birtokol. Az említett szövegformák közül leginkább a meseregény emelkedik ki - nem véletlen, hogy Lovász Andrea a meseregények korának nevezi a kortárs gyermek- irodalom szövegvilágát (Lovász 2002: 7). Tanulmányomban a 2007-es Év Gyermekkönyve Díjat elnyert Rumini (Berg 2007) című meseregényre és annak folytatásaira (Rumini Zúzmaragyarmaton - Berg 2007; Rumini és a négy jogar - Berg 2009; Rumini Datolyaparton - Berg 2011) szeretném irányítani a figyelmet. Ezekben a kötetekben a szerző a popularitáshoz szükséges nyelvi humort és a nyelv játékosságának eljárásait a szöveg egyedi névvilágával teremti meg. A meseregény-sorozat névanyaga azonban túlmutat a játékos-humoros névadási tendenciákon, vagyis a beszélő nevek világának feltárásán, és - metaforikus összefüggéseket feltáró szemantikai hálót vonva a cselekmény köré - szüzséformáló erővel bír a történetek folyamán. A szövegben kibontakozó névanyag a meséhez szükséges elnevezés, megnevezés teremtő erejét mutatja meg az olvasó számára, így a név, a megnevezés gesztusa hatalomként, a névmágia eszközeként, az ál identitás és másság, ön-elidegenedés eszközeként mutatkozik a művekben. Nem mellékes tehát, kit és mit hogyan neveznek a történetekben - úgy is mondhatnánk, a megnevezés predesztináló jelleggel bír a cselekmény folyamán. A NÉV MIKROVILÁG-TEREMTŐ HATALMA A név teremtő funkciójára már a szövegek paratextuális elemei is felhívják a figyelmet: mindegyik kötetborító belső oldalán egy térkép található, amely a kis hajósinas, a Szélkirálynőn utazó Rumini aktuális kalandjainak útját követi nyomon. A térképek a mesevilág irracionális terébe kalauzolnak bennünket, ahol egy-egy fantasztikus helyszín megnevezése egy-egy mikrovilág megteremtését, hangulatának megfestését vonja maga után. A földrajzi térkép nyo23
