Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK 29 Ady Thaly-képéről: Király István: Ady Endre II. Budapest, 1970, Magvető. 702-703. 30 Csanda Sándor: A törökellenes és kuruc harcok magyar-szlovák kapcsolatai. Budapest, 1961, Akadémiai. 31 Varga Imre recenziójának helye: Itk (1962). 381-384. 32 Kovács Sándor Iván: Thaly Kálmán a kriptában. I. m. 158. 33 Kuruczvilág. A Rákóczi-szabad- ságharcz kétszázados évfordulója alkalmából saját régi költeményeiből egybegyűjté Thaly Kálmán. Budapest, 1903, Atheneum, III. Az Ady-értés például világos csorbát szenved a Thaly- örökség eliminálása vagy részlegesítése okán.29 Varga Imre Csanda Sándor könyvét30 recenzálva leszögezi a kuruc mozgalom haladó jellegének főbb vonásait: a mozgalomból a társadalmi haladásért folytatott harc lesz, s olyan kutatói terep, mely segít megtisztítani a „burzsoá nacionalizmus” elfogultságaitól a szlovák és a magyar nép barátságát.31 Az ideológiai háló az egyes művek elemzéseit is minduntalan átszövi, így a mű befogadói megszólaltatása a legtöbb esetben bizonyos megszabott korlátok közé kényszerül. 4. THALY ÉS A (LEHETSÉGES) QUEER ÉRZÉKENYSÉG A Thaly kuruc versein átderengő homoszociális vágy vagy meleg érzékenység mindenesetre olvasati és nem minőségi kérdés. Furcsa retorikai kettősség nyilvánul meg Kovács Sándor Iván abbéli vélekedésében, miszerint „Thaly történetírói munkásságát és költészetét nem az »erkölcsi eltévelyedés« és a betegesen fetisizáló hőskultusz determinálja”, ugyanis már a bekezdés végén valósággal kivégzi és megalázza Thalyt, amikor megállapítja, hogy „szemléletét csak motiválja, színezi az érzelmi nyomorultság, az eszményi harmóniaképzet”.32 Az „érzelmileg nyomorult” Thaly különösen szerencsétlenre sikerült beállítása nyilván az olvasó irodalomtörténeti szempontból teljesen indokolatlanul negatív értékítéletét is maga után vonhatja. Benkő Krisztián kitűnő dolgozata a kérdést nemes eleganciával, az irodalom eszköztárán belül oldotta meg: nem Thaly életrajzát vagy lélektani analízisét állítja elő, nem kever ki regényírói színekből egy nyomoronc deviánst, hanem szövegeiből (konkrétan a Kuruczvilág című kötet anyagából) bontja, szálazza ki a prosopopeia keretein belül megvalósuló queer érzékenységet. Talán ez a homályos minőség az, amit maga Thaly „valami rejtélyes vonzalomnak” nevez a kötet előszavában .33 Benkő olvasatában így kerül például a Rákóczi keserve Bercsényi halálán című vers értelmezési holdudvarába 76
