Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK 11 Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel. Javaslat Thaly Kálmán rehabilitálására. Iskolakultúra 11 (2001/4). 9-23. 12 Sőtér István (szerk.): A magyar irodalom története IV. Budapest, 1965, Akadémiai. 173-174. I? Benkő Krisztián: Filológia, ideológia, poétika. In Szegedy-Maszák Mihály - Veres András (szerk.): A magyar irodalom történetei. 1800- tól 1919-ig. Budapest, 2007, Gondolat. 656. alkotását előbb hiteles forrásként jelentette meg, majd felvette saját verskötetébe is. Ezt a „malőrt” aligha lehet másként magyarázni, mint önleleplező gesztusként. 2. THALY - A POSZTMODERN POÉTA Szentpéteri Márton a posztmodern elméleti megközelítésmód tágabb horizontja felől egyenesen javasolja a költő Thaly rekanonizációját ,11 konkrétan három okból: részint a hamisítás (illetve a „fordított plágium”) fogalmának irodalomtörténeti és elméleti eliminálódása miatt. Az alkotásetikai kérdés textuális téren valóban irrelevánsnak mutatkozik, ráadásul a hipertext jelleg legalább valamelyest időtleníteni képes az esztétikai be- tájoltságot, és ebből kifolyólag elveti az irodalomtörténet-írás fejlődéselvű kronologikusságát. Másodsorban a filológiai gyakorlat posztmodernizálódása miatt, az eredeti, az ősszöveg visszanyerhetetlenségének tudatát alapelwé tevő kritikai kiadási mechanizmus rugalmasabbá válása okán, harmadszor pedig a fikció és a történelmi referencialitás kapcsolatában keletkezett posztmodern feszültség feloldhatatlansága miatt. Kovács Kálmán, a marxista akadémiai irodalomtörténet Thaly-fejezetkéjének írója nem látott túl az ideológiai és az osztályelvű elmarasztaláson: a népnemzeti iskola uszályához csapott töltelékanyagként megjelenő életmű (elképesztő recepciós tradíciója ellenére) gyakorlatilag halott anyagként jelenik meg.12 A „Bach-korszak historizmusa” jegyében Thaly Lisznyai Kálmán mellé kerül. Benkő Krisztián pedig egészen konkrét javaslattal áll elő A magyar irodalom történetei című reprezentatív kézikönyv vonatkozó fejezetében: újraolvassa Thaly Kuruczvilág című kötetét, s több szempontból is értékes olvasatot készít, melybe ugyanúgy belefér a prosopopeiiaval való maszkos játék, a rejtőzködés retorikája vagy akár a szövegekből sugárzó queer érzékenység is, melynek eláradása végre nem a kontextuális, külső dimenziók előtérbe állításával válik indokolttá.13 72