Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK 4 Uo. 475. 5 R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Budapest, 1961, Akadémiai Kiadó. 335. (Tudománytörténeti tanulmányok 1.) zott és „délibábos” igyekezet, mint Thaly misztifikációi. Az osztályharc-alapú megközelítés a mozgalom kialakulását is magyarázni igyekszik, de a mozgalmon belül is osztályharc dúl, a Thaly-féle időtávlatot szintén az osztályharcos ideológiának megfelelően sikerül szakaszolni. A szegénylegény tényező bevezetése és a hierarchia csúcsára való emelése a nemzeti ideológia teljes diszkvalifikálását jelentette, s egy „másik nemzet” ideológiáját munkálta ki. A szegénylegény-fogalom ellentmondásosságát is nehezen sikerült takargatni, így kerülnek közéjük például a protestáns prédikátorok, „akik ugyan nem nevezhetők szegénylegényeknek, de egy részük az üldözések, a hányatott élet következtében teljesen összeforrott velük”.4 Talán már ebből is látszik, hogy a kuruc koncepció sürgősen új értelmezők után kiált, s hogy már annak a kornak a megítélése is problematikus, melyhez Thaly teljes lelkületével, szinte anakronisztikusán kötődött. A legradikálisabban talán a történetírói egoval bánt el utókora, s ebben a bánásmódban a jelek szerint gyökeres változás aligha remélhető. „Thaly [...] nem képes kora problémáira kora tudományos színvonalán válaszolni. Egy letűnt idő kosztümjében és fegyverzetében száll harcba. Állásfoglalása nemcsak a középnemességnek a kapitalizmus elleni romantikus pózba merevedett állásfoglalása, hanem annak az embernek a meghátrálása, aki a gyárak szirénáira a régi csaták rézkürtjeivel felel” - jellemzi Thaly Kálmán tudósi (és emberi) habitusát alapos monográfusa, R. Várkonyi Ágnes.5 A kosztüm, a maszkos játék és annak komolysága valóban meghatározó metaforája a Thaly-jelenségnek. Egy felnőtt férfi kritikában rajongása egy olyan korért, melynek eszményi újrateremthetőségét nem pusztán egy potenciális időutazásban képzelte el tudományos munkája során, hanem igyekezett viszonyítási pontként, mintegy analógiateremtésre alkalmas tárházként kiaknázni a jelen társadalmi-politikai és kulturális viszonyait. Önmagát Rákóczi íródeákjának szerette mondani, alfélé újjászületett Mikes Kelemenként lépett fel. A kuruc költészet - Szerb Antal szavait megidézve - felfedezője, kiadója és apostola az önstilizáció 70
