Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Benkő Krisztián: Radioaktív. Hang, zene, rádió (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK A hajnal allegorikus alakjáról elnevezett Aurora és a felkelő Napnak a magyar nemzet keleti eredetére is utaló címválasztás közötti összjáték a Napkelet 1923. márciusi számának szép elbeszélésében, Dóczy Jenő Narkisszosz című novellájában válik egyértelművé: 4 A „legszebbénél talán még találóbb Zsigmond Ferenc kifejezése a májusi számban napvilágot látott Wilde Oszkár és a mai olvasó- közönség című írásából: „a szépség tipikus alkotóelemei közül a keltem körébe tartozó” (491.). „A Nap-Isten tüzes szekere lángsugarat szórva, sistergő morajjal zúdult be az okeanoszba. Héliosz fáradt paripái már a hűs habokat szelték, mikor a sárgás-vörösre izzadt kerekek visszfénye még mindig ott táncolt az ég alján heverésző felhőkön [...] a zene mind jobban, jobban erősödött, hullámozva terjedt a harmatos füvek és vadvirágok fölött, melyek nyitott szájjal kilehelték gyöngéd illatú lélegzetüket” (234.). Az ovidiusi mitologéma, Nárcisz és Echo története - mely téma feldolgozásának legszebb4 magyar mesterműve Ungvárnémeti Tóth László 1816-ban megjelent szomorújátéka - máig egyik legtökéletesebb megfogalmazása a látás és a hallás csonkításának, a vizualitás és az akusztika bonyolult kombinációjának; az elnémulás vagy elhallgattatás ómenjének, melyben Tormaynak és lapjának hosszú évtizedeken keresztül részesülnie kellett; a tükör-metaforának és a (vissz)hangnak: a csak önmagunk látása-hallása és a párbeszéd közötti kontrasztnak. A Dóczy Jenő elbeszéléséből kiemelt rövid kezdő sorokban nem kevésbé figyelemre méltó a „hűs habok” és a rózsaszín napfelkelte közötti oppozíció, melyet igen kiválóan fogalmazott meg Domonkos László a Napkelet alapításának kilencvenedik évfordulójára írt esszéjében: „Napkelet, ahonnan a fény, a meleg és minden földi élet érkezik. Amely a Kezdet és a mindenkori Újrakezdés maga, pompa és csillogás, tisztelgés és erős hit, alkotó fantázia és napkeleti bölcsesség” (Domonkos 2013). Tormay Cécile folyóiratának mitológiák iránti érzékenységét bizonyítja, hogy a magyarság eredetmítoszai mellett már a legelső évfolyam közölt egy-egy hosszabb tanulmányt az antik görög és egyiptomi kultúráról: a májusi számban Harmaty-Simon Károly Tut- Ench-Amon és kora (Tanulságok Egyiptom történetéből), illetve szeptemberben Hekler Antal A görög kultúra világhatalma és világjelentősége című írását. 57