Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Benkő Krisztián: Radioaktív. Hang, zene, rádió (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK Tizennégy évvel az olasz futurizmus és hét évvel a dadaizmus születése után hogyan tudott Tormay Cécile folyóirata egyszerre lenni konzervatív és a Nyugattal versenyképes módon modern? A következő gondolat- menet erre a kérdésre keres választ.2 2. A vizuális benyomások átfordítása a zene nyelvére - fogalmazott Honegger, és tudható, hogy Tormay Cécile-t már a retorikailag rendkívül igényes Bujdosó könyvben is foglalkoztatták a médiumok (kép, hang és szöveg) közötti összefüggések (vö. Benkő 2012);3 talán nem véletlen, hogy Szegedy-Maszák Mihály is feltételezte az írónő életművében a Kisfaludy Károly szerkesztette - illusztrált és megzenésített művekhez mellékelt kottákkal megjelenő -, reformkori Aurora című folyóirat hatását (ld. Szegedy-Maszák 2013: 47.; vö. Benkő 2009: 149-174.). A Napkelet folyóirat már a második, 1923. februári számában ugyancsak utalt a lapnak a médiumok közötti kapcsolatok iránti élénk érdeklődésére, amikor Eckhardt Sándor remek, Marcel Proustról írt nekrológjában (miközben nehezményezte, hogy a rendkívül jelentős íróval szemben a francia lapok még mindig „Marcel Prévost-ról, az ügyes tollú szalonmalacról” írnak) a következő megállapításokat tette: „Ez a regény az első példája annak, hogy egy író a lelki élet teljes képét igyekszik adni és adja is. Módfelett érzékeny, finom és művészi hangszer ennek a törékeny, élvsóvár fiúnak a lelke, akit az érzelmi élet epikureistájának lehetne nevezni. [...] Sohasem érezte az olvasó, hogy ennyire szoros kapcsolatban lehet az irodalom a festészettel. [...] Mindent, külvilágot, családi és társadalmi életet átfest sajátságosán érzékeny lelke.” (180-181., kiem.: B. K.) 2 Talán van némi pikantéria abban, hogy - miközben Tormay Cécile 1932-ben személyesen is találkozott Benito Mussolinivel, akinek hatalomra jutásában jelentős szerepet játszott Marinetti, az olasz futurizmus alapítója - a Napkelet 1926. áprilisi számában kétoldalas ismertetést közölt a Marx és Freud által megihletett szürrealizmusról, a máig méltán híres Tóth Béla tollából (A szuperrealizmus, 1926, 386-388.); miközben a baloldalinak tartott Nyugat 1913-ban megjelentette Szabó Dezső hosszú esszéjét az olasz irányzat újításairól. Végeredményben leginkább azt a tanulságot vonhatjuk le ennek a tényezőnek az ismeretében, hogy a kozmopolita Tormay Cécile éppúgy törekedett arra, hogy a nemzeti hagyományok ápolása mellett odafigyeljen a nyugati és nemzetközi tendenciákra, mint riválisa, a Nyugat. ' A Napkelet 1923. májusi számában megjelent ismertetés a Könyv angol recepciójáról leginkább arról győz meg, hogy a művet a szigetországban szépirodalomként olvassák a korban, vagy legalábbis „mint olyat is szívesen méltányolják” (388.), bár a létező angol átültetés - sajnos - szinte teljesen meghamisítja a szöveg metaforikus nyelvezetét. Mellesleg a Napkelet 1926-os számában két írás is olvasható, amelyek ironikusan utalnak a Tormay Cécile Bujdosó könyvében megfogalmazott összeesküvés-elméletekre: Zilahy Lajos Zenebohócok című commedia dell’arte stílusú három felvonásos színműve (1926. január, 1-24.); illetve az operaházzal szemben, a narancsház mellett álló Marionett-színházról adott leírás (1926. február, 136-137.). 55
