Irodalmi Szemle, 2013

2013/11 - MAGYAR MINIMUM - Farkas Zsolt: Minimál Hazai (tanulmány)

MAGYAR MINIMUM 9 - Van itt két mondat, amit nem értek - mondta a felesége. - Aka­rod, hogy felolvassam? f - Igen, de egy kicsit élőbbről, f Magához ölel­te a feleségét, és az arcát belefúr­ta az oldalába, f - A jelenvalóiét olyan létező, amely nem egyszerű­en csak előfordul a többi létező kö­zött. Ontikusan kitüntetett, mint­hogy létében önnön létére megy ki a játék, f Farka merevedni kezdett. Odadörgölte felesége combjához. - Ezt nem értem, hogy a létére megy ki a játék - szólt közben, y - Én se, de most jön, amit meg akartam mutatni. Felolvasom, jó? f - Jó. f - A jelenvalóiét ilyen létszerkezeté­hez tartozik tehát, hogy létében vi­szonya van e léthez... mi az, hogy e léthez? Ezt te érted? f - Nem, de olvasd tovább, y - Miért olvassam tovább, ha ezt sem értem? Ezt akartam megkérdezni, y - Olvasd tovább, y A tanár úr behunyta a szemét, hogy jobban koncentrál­hasson, közben hegyes farkát ismét hozzányomta felesége combjához. y - Ez pedig annyit jelent, hogy a jelenvalóiét valamilyen módon és valamennyire kifejezetten megérti magát létében. E létezőt az jellem­zi, hogy létével és léte által ez utób­bi feltárul előtte, y - Már értem. Teljesen világos - mondta. - Az volt a baj, hogy megálltál idáig el kellett volna olvasnod. Olvasd el még egyszer. Teljesen egyértelmű. y - Jaj, hát ezt nem lehet így bírni, hogy állandóan idenyomod a far­kad - mondta a felesége. Megfor­dult és megmarkolta, majd lágyan simogatta férje farkát, közben apró puszikat adott rá, aztán bekapta az egész makkot. Felesége rángat­ni kezdte, újra és újra bekapta, húzogatta, csókolgatta... (SzSz 117-118.) szerű és őszinte „férik”, sosem antiintellektualisták. A sznobériákkal éppoly kedvesen ironikus, mint a lepusztultsággal. (Lásd például a Tanár úr késésben című kis kétoldalast.9) A szórakoztató jelleg, a vicces, a derűs akkor is alaphang, ha egyébként sötét „té­máról” van szó. Némiképp hasonlóan, mint például a Tom és Jerry vagy a Ponyvaregény elbeszélői eseté­ben, amennyiben ezek, noha tele vannak erőszakkal, bűnnel stb., mégsem tragizálók. (És nem is nihilisták vagy erőszak- és bűnpártiak. - Az elbeszélői modali­tás nem tud nem ideologikus, nem didaktikus lenni.) POÉTIKAI ÉRZÉKENYSÉG A naiv, egyszerű elbeszélői hang, amely Hazai legtöbb prózájában ott szól, s amelyet egy vájt fülű, de klasz- szikus poétikákhoz rögzült olvasó - tévesen - „di­lettantizmusnak” hallhat (mint Bán Zoltán András Hazai-kritikáiban), valójában a legelemibb retorikai, történetmesélési, prózapoétikai sémákkal (nem) dol­gozik. Az erre irányuló figyelme hallatlan éles és in­telligens, még akkor is, ha valóban előfordul Hazainál slendriánság, hiba (kétszer veteti fel a harisnyát a női szereplővel, elfelejti a másnap délelőtt elmesélésénél, hogy az előző nap az előző oldalakon mást terveztek ekkorra, néhány ilyesmi). Hazainak igen jó a stílusérzé­ke - az a megejtő egyszerűség, amely minden narráto­rát jellemzi, bármely stílus irányába befogadó - ez gya­kori humorforrás is. Érzékeny, de sosem lesz involvált más stílusokban, nincs stílusgyakorlata vagy paródiája. A Nárcisz erkölcsei, avagy egy csekk becsülete című elbeszélés szépen felvonultatja Hazai erősségeit: minimalista pontosság, realista abszurd, különböző (élet-/gondolkodási/nyelvi) stílusok konfrontálása, szociális és stiláris érzékenység, paranoid kódok vic­ces dekonstrukciója stb. És mindennek következté­ben a nyitott, bölcs, jelentős jelentéstermelő szöveg. Most csak az első bekezdésbe pillantunk bele. Nárcisznak sok volt a munkája. Hamar kiderül persze, hogy - csak egy kicsit más és gyakoribb értelmében 32

Next

/
Thumbnails
Contents