Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - MAGYAR MINIMUM - Farkas Zsolt: Minimál Hazai (tanulmány)
MAGYAR MINIMUM 9 - Van itt két mondat, amit nem értek - mondta a felesége. - Akarod, hogy felolvassam? f - Igen, de egy kicsit élőbbről, f Magához ölelte a feleségét, és az arcát belefúrta az oldalába, f - A jelenvalóiét olyan létező, amely nem egyszerűen csak előfordul a többi létező között. Ontikusan kitüntetett, minthogy létében önnön létére megy ki a játék, f Farka merevedni kezdett. Odadörgölte felesége combjához. - Ezt nem értem, hogy a létére megy ki a játék - szólt közben, y - Én se, de most jön, amit meg akartam mutatni. Felolvasom, jó? f - Jó. f - A jelenvalóiét ilyen létszerkezetéhez tartozik tehát, hogy létében viszonya van e léthez... mi az, hogy e léthez? Ezt te érted? f - Nem, de olvasd tovább, y - Miért olvassam tovább, ha ezt sem értem? Ezt akartam megkérdezni, y - Olvasd tovább, y A tanár úr behunyta a szemét, hogy jobban koncentrálhasson, közben hegyes farkát ismét hozzányomta felesége combjához. y - Ez pedig annyit jelent, hogy a jelenvalóiét valamilyen módon és valamennyire kifejezetten megérti magát létében. E létezőt az jellemzi, hogy létével és léte által ez utóbbi feltárul előtte, y - Már értem. Teljesen világos - mondta. - Az volt a baj, hogy megálltál idáig el kellett volna olvasnod. Olvasd el még egyszer. Teljesen egyértelmű. y - Jaj, hát ezt nem lehet így bírni, hogy állandóan idenyomod a farkad - mondta a felesége. Megfordult és megmarkolta, majd lágyan simogatta férje farkát, közben apró puszikat adott rá, aztán bekapta az egész makkot. Felesége rángatni kezdte, újra és újra bekapta, húzogatta, csókolgatta... (SzSz 117-118.) szerű és őszinte „férik”, sosem antiintellektualisták. A sznobériákkal éppoly kedvesen ironikus, mint a lepusztultsággal. (Lásd például a Tanár úr késésben című kis kétoldalast.9) A szórakoztató jelleg, a vicces, a derűs akkor is alaphang, ha egyébként sötét „témáról” van szó. Némiképp hasonlóan, mint például a Tom és Jerry vagy a Ponyvaregény elbeszélői esetében, amennyiben ezek, noha tele vannak erőszakkal, bűnnel stb., mégsem tragizálók. (És nem is nihilisták vagy erőszak- és bűnpártiak. - Az elbeszélői modalitás nem tud nem ideologikus, nem didaktikus lenni.) POÉTIKAI ÉRZÉKENYSÉG A naiv, egyszerű elbeszélői hang, amely Hazai legtöbb prózájában ott szól, s amelyet egy vájt fülű, de klasz- szikus poétikákhoz rögzült olvasó - tévesen - „dilettantizmusnak” hallhat (mint Bán Zoltán András Hazai-kritikáiban), valójában a legelemibb retorikai, történetmesélési, prózapoétikai sémákkal (nem) dolgozik. Az erre irányuló figyelme hallatlan éles és intelligens, még akkor is, ha valóban előfordul Hazainál slendriánság, hiba (kétszer veteti fel a harisnyát a női szereplővel, elfelejti a másnap délelőtt elmesélésénél, hogy az előző nap az előző oldalakon mást terveztek ekkorra, néhány ilyesmi). Hazainak igen jó a stílusérzéke - az a megejtő egyszerűség, amely minden narrátorát jellemzi, bármely stílus irányába befogadó - ez gyakori humorforrás is. Érzékeny, de sosem lesz involvált más stílusokban, nincs stílusgyakorlata vagy paródiája. A Nárcisz erkölcsei, avagy egy csekk becsülete című elbeszélés szépen felvonultatja Hazai erősségeit: minimalista pontosság, realista abszurd, különböző (élet-/gondolkodási/nyelvi) stílusok konfrontálása, szociális és stiláris érzékenység, paranoid kódok vicces dekonstrukciója stb. És mindennek következtében a nyitott, bölcs, jelentős jelentéstermelő szöveg. Most csak az első bekezdésbe pillantunk bele. Nárcisznak sok volt a munkája. Hamar kiderül persze, hogy - csak egy kicsit más és gyakoribb értelmében 32
