Irodalmi Szemle, 2013
2013/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Angyal László: A kétnyelvűség kérdései (Bárczi Zsófia - Vančoné Kremmer Ildikó [szerk.]: Margó)
I Z L E S E K É S P O F O N O K Angyal László A KÉTNYELVŰSÉG KÉRDÉSEI A z AB-ART kiadó gondozásában megjelent Margó című tanulmány- kötet sokféle témájú tanulmányt fog egybe. A közös mindegyikben az, hogy fölvetődnek bennük a kétnyelvűség kérdései. A kötet szerkesztői, Bárczi Zsófia és Vančoné Kremmer Ildikó, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatói, ismert művelői az irodalom- és nyelvtudománynak. A nyelvészek mellett helyet kaptak a kötetben irodalmárok is, akik a kétnyelvűséget az irodalom aspektusából vizsgálják. A tanulmányok sorában az irodalom- tudományi jellegűek dominálnak. A magyar-szlovák kétnyelvűség tudományos vizsgálata, annak ellenére, hogy a téma nem új keletű, csak mostanában lendült fel. Az utóbbi időben a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg néhány, a szlovákiai kétnyelvűséggel foglalkozó kötet (a Mercurius Könyvek sorozatban). A Margó címmel megjelent, hiánypótló kötet a tudományterület legújabb eredményének számít. Szerzői felkészült nyelvészek, szociolingvisták és irodalmárok, akik az alkalmazott nyelvészet terén nemcsak szabványos nyelvi recepteket, hanem a szlovákiai magyar beszélőközösség számára fundamentális nyelvi törvényszerűségeket tárnak föl. A kötetben szereplő írások több tudományterületen érintkeznek egymással. Mészáros András tanulmányában a századfordulós Felvidék egy jelentős teológusának, filozófusának, Szelényi Ödönnek a gondolatait ismerteti, bemutatva a 19. századi magyar kantianizmust, a kultúra és a szellem fogalmának értelmezését a szóban forgó szerzőnél. Pénzes Tímea tanulmányában a fordítástudományi munkákban előforduló hasonlatokat vagy hasonlatként felfogható utalásokat vizsgálja. A hasonlítás alapjául a fordító (a tolmács) személyét és a célnyelvi szöveget, illetve annak kapcsolatát veszi. A fordítást Pénzes minden esetben másodlagos szövegként értelmezi. Csörsz Rumen István értekezésében a közköltészet kutatásának lehetőségeit és korlátáit tárja fel, megállapítva, hogy a közköltészet darabjai számos változatban élnek napjainkban is, s ezek között átjárhatóság fedezhető fel. Csörsz a zenetörténet és a történeti verstan területén is alapos ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Tanulmányában számos példát sorakoztat fel, így többnyelvű kontextusban a Mostan kinyílt egy szép rózsavirág kezdetű karácsonyi kántálót vagy A pávás lány című balladabejegyzést. A közköltészet körében nem ritkák azok a magyar-szlovák katonadalok, melyeknek nem maradt ránk magyar fordításuk. Szerelmi dalok példázzák, hogy az egynyelvű variánsok mellett létezett latin-magyar és latin-szlovák változat is. Egy példán, a Lőcsei énekeskönyv nyomán mutatja be, hogy milyen nyelvek jelennek meg ebben a költészet86
