Irodalmi Szemle, 2012
2012/9 - PRÓ ÉS KONTRA - Bolemant Lilla: Női mese II. (tanulmány Szenes Piroskáról)
50 Bolemant Lilla benne a segítő - a ház kisasszonyának - szavain keresztül: . .miért él az ember?”12- kérdezi a kisasszonytól. „Hogy boldog legyen” - hangzik a válasz. Megérti, hogy ő is birtokolhatja a boldogságot, és vehet magának egy mandolint, s félretett pénzével el is indul a Budapestre tartó vonatra, de útközben megbetegszik, lekési a vonatot, és elveszti a pénzt. Ekkor fejeződik be a történet. Kata dühösen, feldúltan ösz- szepakol, s közben gyűlölettel fordult a kisasszony felé, aki a mandolin, azaz a boldogság reményét adta neki: .. .mi lesz azzal, aki soha az életben nem lesz boldog? Az miért él? Mondja! — Az bizony hiába élt - mondta a kisasszony majdnem nyersen. - Kezdheti elölről.”13 Kata pedig kezdi elölről, gyermeke, kislánya életén keresztül. A hős visszatérése a beletörődést, a keresés feladását jelenti, itt bezárul a kör, és a következő ismétlés felé mutat, amit Kata saját lányának sorsában remél megtörni, bár ez a remény nagyon halványnak látszik, s a távoli jövőbe vetül. A mese végén az „ellenséget megbüntetik, a hős pedig megházasodik vagy trónra lép”14 Propp morfológiája szerint. Kata, a hős tulajdonképpen beteljesíti a mese befejezésének kívánalmait, vagyis férjhez megy Imrushoz, aki évek óta hűségesen várta őt. A „boldogan éltek, míg meg nem haltak” befejező formula azonban itt nem állja meg a helyét. A varázsmese kategóriájának ellenálló történetet olvashatunk itt, hiszen az egyes formai és tartalmi elemek jelenlétének ellenére nem következik be a boldog befejezés. Mintha fordított történetet - antimesét — olvasnánk, a szereposztás sem hagyományos, mert a kereső hős az esetek legnagyobb részében férfi, s a nőnek jut a várakozás szerepe. A kereső hős a történet elején tudja, mit keres és milyen céllal, s a segítőitől minden esetben megkapja a varázseszközt, melynek segítségével eléri a célját. E műben a mese végi esküvő az egyetlen, ami ugyanúgy bekövetkezik, mint a varázsmesékben, boldogságról azonban szó sincs. A kaland és a nevelődés Mihail Bahtyin prózapoétikai elméletét felhasználva a női kalandregény lehetőségeit is megvizsgálhatjuk a történetben, mivel a regény szerkezeti felépítése alkalmasnak tűnik erre. Kata többszöri útra kelése és különböző színhelyeken és különböző időben játszódó kalandjai, majd hazatérése a kalandozó hős regényének ismérveit mutatja. A kalandregény főhőse azonban általában férfi, aki valamilyen probléma megoldása vagy egy hiány betöltése céljából indul útnak. Útja során találkozásokra kerül sor, segítőket és akadályozó személyeket talál, teljesíti feladatát, megküzd az elérni vágyott célért, és elnyerve méltó jutalmát, hazatér. Kata elindulása nem cél nélküli, bár ő maga nem fogalmazza meg, miért megy el újra meg újra otthonról, a történetből mégis kiderül, hogy jobb életre vágyik. A tapasztalatlan hősnővel sokáig csak történnek a dolgok, mint a kalandregényben is, ahol a véletlen kiemelkedően fontos szerepet játszik. Egy idő után azon-
