Irodalmi Szemle, 2012
2012/9 - ODA-VISSZA - Kiss Gy. Csaba: Budapest-Zágráb: oda-vissza - III. Enver Čolaković és antológiája (jegyzet)
KISS GY. CSABA Budapest-Zágráb: oda-vissza III. Enver Čolakovic és antológiája A zöld könyv ott van a polcon a közös tanszéki szobában. Tekintélyes, és nélkülözhetetlen. Gyakran nyúlunk érte. A magyar költészet antológiája, horvátul. Tudok belőle olvasnivalót ajánlani a hallgatóknak, nézhetem, kitől mit fordítottak horvát- ra. Fordítottak? Nem többes, hanem egyes számot kell mondani. Hiszen egyetlen ember óriási munkája ez a terjedelmes kötet. Enver Colakoviéé. 187 költő összesen 530 verse 742 lapon. A Szabács viadaléiból vett részlettel kezdődik és az 1970-es évek fiatal költői - Petri György és Várady Szabolcs — az utolsók. 1978-ban jelent meg Zágrábban A magyar költészet aranykönyve címmel. Használom magától értetődően, és sokáig szinte észre sem veszem, kit tisztelhetek a műfordítóban. Enver, gondolom, muzulmán keresztnév (hm, itt kivételesen talán jobb előnevet mondani), vagyis valószínűleg bosnyák az illető. Olvasom az előszóban, hogy tulajdonképpen magyar volt az anyanyelve. Édesanyjától először a mi nyelvünket tanulta, akit - a Horvát életrajzi lexikonbó\ (3. kötet, 1993) tudhatjuk - Mednyánszky Ilonának hivtak. Abból a híres famíliából, amely többek között Lászlót, a kitűnő festőt adta a magyar kultúrának. Édesapja pedig tehetős szarajevói vállalkozó és gyáros volt. Szülei egymás között németül beszéltek, így Enver három nyelv vonzáskörében nevelkedett. A családnak volt lakása a magyar és a bosnyák fővárosban is. Enver Čolakovic Budapesten született 1913-ban, hányatott gyerekkorában Szarajevóban és Budapesten járt iskolába, később Budapesten és Belgrádban folytatott műegyetemi tanulmányokat. Kiskamasz korától írt verseket — mégpedig eleinte magyarul. Később édesanyja — aki az iszlámra áttérve a Fatime nevet vette föl - tanácsára elkezdte fordítani ezeket a verseket „apanyelvére”, ekkor született meg benne a műfordító, bár valójában kezdettől fogva költői-írói elhivatottság működött benne. Jelentős - részben kiadatlan — irodalmi életművet hagyott maga után. Az önkifejezés igazi lehetőségét Čolakovié a költészetben látta. Olvasói erről csak jóval halála után vehettek igazán tudomást, amikor 1990-ben megjelent válogatott költeményeinek a kötete. Érdemes belekóstolni lírájába. Ízelítőként álljon itt miniatűrjei közül a Személynévmások című verse Csuka Zoltán tolmácsolásában: ÉN Mily nagy vagyok és sérthetetlen. Nincs nálam szebb és nincsen bölcsebb. Páratlan vagyok és mindenkié.
