Irodalmi Szemle, 2012

2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Filep Tamás Gusztáv:....szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról" (tanulmány Szenes Erzsiről)

28 Filep Tamás Gusztáv ideig, aztán egyszerre csak úgy éreztük, hogy a vonat az ellenkező irányba halad, és aztán visszaérkeztünk Kistarcsára.”26 Eichmann azt állította, hogy nem emlékszik erre az esetre, csak annyi rémlett neki, hogy egyszer egy vonatot visszafordítottak. Egyébként ő is azzal érvelt, mint a holokauszt számos bíróság elé állított közreműködője: személy szerint nem őt ter­heli a jogi felelősség, hiszen mindent parancsra tett. Ajeruzsálemi vádiratban a kis- tarcsai esetről többek között ezt olvashatjuk: „Amikor Wisliceny később találkozott Freudigerrel [Freudiger Fülöppel, az ortodox zsidók egyik vezetőjével, a Zsidó Ta­nács tagjával - F T. G], azt mondta neki: »Hát maga valóban azt hitte, Eichmann tümi fogja, hogy Horthy, ez a vén trottli, keresztezze számításait« [...] Ezt az akciót senki sem követelte tőle. Horthy nem járult hozzá a deportálások folytatásához. Senki sem tehetett volna neki szemrehányást, ha nem csinál semmit, hanem várja annak a diplomáciai és katonai nyomásnak az eredményét, amelyet a németek gya­koroltak Magyarországra a deportálások folytatása érdekében. Amikor azonban a zsidók legyilkolásáról volt szó, Eichmann minden utasítás nélkül és minden pa­rancsot túlmenően működött.”27 Ez volt az az eset, amikor nyilvánvalóan nem fel­sőbb utasításra, hanem parancs és tiltás ellenére indított egy emberekkel teli szerel­vényt a megsemmisítő táborba. Ahogy Hannah Arendt könyvében szerepel: „Úgy tűnik, ez volt az utolsó szerelvény, amely Magyarországról Auschwitzba indult.”28 Ő is - aki egyébként hivatkozott könyvében számos olyan jogi, jogfilozófiai, etikai kérdést tesz föl a per kapcsán, amely a tárgyalás során nem merült föl, s amelyet a bírák sem tudatosítottak (nem beszélve a vád képviselőjéről) - úgy ítélte meg, hogy Eichmann ellen ez volt „az egyik legsúlyosabb bizonyíték”.29 JEGYZETEK 1 L. I. [Lengyel István]: A vonat másodszor is kiröhögött... Beszélgetés Szenes Erzsi költőnővel, a Hunsche—Kmmey per tanújával. Új Elet, 1964. 15. szám, 3. (Az írás műfaja azért bizonytalan, mert nagyobbik részében Lengyel István mutatja be Szenes Erzsit, illetve foglalja össze az általa mon­dottakat, másik része beszélgetés. Az írást a továbbiakban interjúként említem.) 2 Új magyar irodalmi lexikon. [III. köt.] P-ZS. Főszerkesztő: Péter László. Második, javított, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 2003. (A Szenes Erzsi-szócikk Szeberényi Zoltán mun­kája.) 3 A Cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. Második, javított kiadás. Főszerkesztő: Fonod Zoltán. Madách-Posonium, Pozsony/Bratislava, 2004, 382. (A Szenes Erzsi-szócikket Fo­nod Zoltán írta.) 4 Tóth László: „Nem vagyok azonos többé önmagámmal... " (Szenes Erzsi.) In uő: Elfeledett évek. (Esszék, cikkek, interjúk.) Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1993, 65. 5 Szenes Erzsi: A lélek ellenáll. Napló és versek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1966. 6 Ezzel az eseménnyel kapcsolatban is volt vita, de főleg arra vonatkozott, hogy Horthy valóban a budapesti, illetve az oda menekült vidéki és külföldi zsidókat, vagy pedig saját hatalmát akarta-e megmenteni; ez most számunkra mindegy. A csendőrpuccs tervét a deportálás gyakorlati végrehajtá­sának egyik főszereplője, a csendőrség és a németek - az „Eichmann-kommandó” - közötti össze­köttetést biztosító Ferenczy László csendőr alezredes is megerősítette népbírósági tárgyalásán.

Next

/
Thumbnails
Contents