Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Filep Tamás Gusztáv:....szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról" (tanulmány Szenes Erzsiről)
24 Filep Tamás Gusztáv idején pedig - amely után a fővárosi zsidók egy részét gyalogmenetben elindították Ausztria felé - Szenes Erzsi már lágerben volt a Harmadik Birodalom területén. A letartóztatásra a költő naplójának előszava szerint valóban a német megszállás első napjaiban került sor. Elhurcolásának időpontjára, illetve arra, hogy fogságba esése és Auschwitzba szállítása között majdnem négy hónap telt el, azonban innen sem derül fény: „Pesten a németek bejövetelének harmadnapján, 1944. márc. 21-én a Duna- parti Dárday-panzióban az SS-ek kezére kerültem. Előbb a Zrínyi utcai börtönbe, majd Kistarcsára vittek. Innen - mint a háború után megtudtam - egyenesen Eich- mann parancsára, több száz fogolytársammal együtt, Auschwitzba deportáltak, onnan néhány hét múlva Fallerslebenbe kerültem egy hadigyárba. 1945. március végén átszállitottak Salzwedelbe ötszáz társnőmmel együtt. Április 14-én felszabadítottak az amerikaiak.”7 A német biztonsági szervek már a bevonulás után, tehát a deportálást jóval megelőzve, ezerszámra tartóztattak le magyarokat, főleg Budapesten, de más városokban is; elsősorban a politikai, a köz- és gazdasági élet szereplőit, köztük zsidókat, német nevű - zsidónak vélt, illetve „kinevezett”8 - polgárokat, továbbá lengyel és francia emigránsokat. Sok, a közéletben szerepet nem vállaló zsidó is a Gestapo kezére került ekkor, de főleg nyilvános helyeken, pályaudvarokon, fővárosi közlekedési eszközökön, sőt az utcán fogták el őket, gyakorlatilag válogatás nélkül. Abból, hogy Szenes Erzsit egy panzióban fogták el, arra következtethetünk, hogy nem akart vagy nem tudott elrejtőzni - két napja lett volna rá —, s arra is, hogy legálisan tartózkodott Magyarországon, így adatait föltehetően a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalban találták meg a németek - a KEOKH nyilvántartásait ugyanis már az első napon lefoglalták. Szenes Magyarországon való tartózkodásának törvényességére lehetett következtetni a hivatkozott interjúnak abból a passzusából, amely szerint 1942-ben a Prágai Magyar Hírlap „szerkesztői segítették átmenekíteni Szlovákiából Budapestre”, magyarán úgynevezett „jobboldali” kapcsolatait használta föl meneküléséhez — vagy inkább a magyar fővárosban való legális tartózkodásához. A korábbi Prágai Magyar Hírlap több jelentős személyisége: Szvatkó Pál, Darvas János és Borsody István ez időben már a Magyarország című kormánylap munkatársai voltak (Szvatkó a főszerkesztője). Szenes Erzsi Adolf Eichmann, a német érdekszférába tartozó, illetve a megszállás alatt álló területek „zsidótlanításának” kulcsembere, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal zsidó ügyek részlegének vezetője jeruzsálemi perében annyit mondott még erről, hogy - általa meg nem nevezett - magyar írók Tisóhoz folyamodtak annak érdekében, hogy ne deportálják őt, de az elnök a kérést elutasította, továbbá hogy Márai Sándor javaslatára szökött át Magyarországra. A tanúvallomás szerint Nagymihályban a fiatal nőket gyűjtötték össze először, és Szenes is be volt osztva egy transzportba, de az utolsó pillanatban sikerült megmenekülnie. Még otthon volt, amikor május elején - tudomása szerint - háromezer zsidót Nagymihályból Lublinba szállítottak, sőt, még
