Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Bolemant Lilla: Női mese I. (tanulmány Szenes Piroskáról) I.
20 Bolemant Lilla dalmi élettel... nagyban hozzájárult ahhoz, hogy irodalmi munkássága kedvező fogadtatásban részesüljön.”34 Ez a fajta értékelés többször is előfordul a csehszlovákiai nőírók müveivel és munkásságával kapcsolatban, a legmarkánsabb példa erre a Szenes Erzsi müveiről megfogalmazott vélemény. Turczel felismeri Szenes Piroska regényének vezérmotívumát, ami a csillag Kata homlokán, vagyis a zenei tehetséget és az „oktalannak látszó nevetős vidámságot”.35 Nem viszi azonban tovább a gondolatot, és szinte az összes értékelés értetlenül áll a befejezés előtt, hiszen a férfiközpontú irodalomszemlélet szempontja felől nézve érthetetlen, hogy miért adja fel Kata az útkeresést egy olyan kis akadály miatt, amellyel már számtalanszor találkozott. Kritikusai indokolatlannak tartják a befejezést, hiszen az egészséges lelkű, vidám lány nem törhet meg ilyen hirtelen, hogy minden addigi vágyát feladva egyszerre csak visszamegy a falujába, és a trá- gyaszagú Imrus felesége lesz, visszatér abba az életbe, amelyből minden erejével szabadulni akart. Úgy érzik, a regényben semmi olyan megrendítő csapás nem érte Katát, amely ilyen lépésre késztethetné őt. További problémának látják azt, hogy a társadalmi-politikai háttér nincs megfelelőképpen kibontva. Ha a női narratíva felől nézzük a regény folytonosan ismétlődő történeteit és a női sors előrevetítettségének szempontját, világossá válik, hogy Kata sorsa egy ponton visszakanyarodik a számára egyetlen lehetséges befejezéshez: a visszatéréshez falujába és a házassághoz. A többféle helyen szolgáló, s többféle élettel találkozó lány öntudatlanul valami többre vágyik, mint ami a falujában várhat rá. Körülményei és lehetőségei azonban minduntalan visszavetik, s amikor végül meg tudja fogalmazni vágyát, a mandolin megvásárlását, elveszti a félretett pénzt, és megbetegszik. Ekkor következik be az értékelők számára érthetetlen fordulat, Kata feladja a jobb élet keresését, és a sok csalódást látszólag jól viselő lány elfogadja sorsát. A regény feminista szempontú elemzését Bárczi Zsófia tanulmányában találhatjuk meg, aki rámutat néhány fontos szempontra, amelyek segítségével egy új, a női irodalom és a női szubjektum szempontjából kiinduló olvasatot kapunk. Leszögezi, hogy mindezen maszkulin szempontok, úgymint „a társadalmi-történelmi események elbeszélésének elsődlegessége, illetve az identitásképződés folyamatossága elvének” számonkérése valószínűleg azzal magyarázható, hogy a szlovákiai magyar írótól a szlovákiai magyar politikai-társadalmi helyzet bemutatását várták el. A regény ezzel ellentétben éppen a személyes, a női sors, sorsok, a női szubjektum konstruálódása felől közelíthető meg, s innen kiindulva juthatunk el pontosabb értelmezéséhez. Kata sorsát Bárczi a hatalom, az alárendeltség felől elemzi,3'1 ugyanis ebben az esetben többszörös alávetettségről van szó, mely mint nőt, mint szlovákot és mint szegényt is szorítja őt: „...képtelen saját kiszolgáltatottsága artikulálására, kísérlete az értelmes élet kialakítására sikertelen marad, pusztán elszenvedője az eseményeknek.”37 (Befejezés a következő számunkban)
