Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Bolemant Lilla: Női mese I. (tanulmány Szenes Piroskáról) I.
18 Bolemant Lilla szlovák cselédlány életét mutatja be gyermekkorától a férjhez meneteléig. A téma feldolgozási módja miatt az írónőt Magyarországon hazaárulással, Szlovákiában a szlovák nép megsértésével vádolták meg.20 A Budapesti Szemle r. r. szignóval jegyzett szerzője hazaárulással vádolja az írónőt: „...mintha meg se látna más változást, csak annyit, hogy eddig a magyarok parancsoltak ott, most a csehek. [...] A megszállott területen élő magyar írónak ez a közömbössége bűn, amelyre még Istennél sincs bocsánat” - jelenti ki.21 A hivatalos magyarországi irodalompolitika képviselőinek véleményével szemben a Nyugat Magyar írók Sátora című rovatában védelmébe veszi Szenest: „Hála Istennek, vannak még jó hazafiak, akik gondoskodnak arról, hogy a hazaárulók száma el ne fogyjon... .A hazaárulók számának kívánatos gyarapítására igen alkalmas mód kiterjeszteni a hazaárulás fogalmát. ... A modem kor technikája már felfedezte a negatív hazaárulást: az is hazaáruló, aki valamit nem követ el, vagy nem mond.”22 Szenes Piroska ugyanebben a rovatban mond véleményt a támadásokról, s a Nyugat támogatását egy rövid, szellemes válaszban köszöni meg: „A Magyar írók Sátorában védelmet találtam arra a bűnömre, amelyre r. r. szerint Istennél sincs bocsánat. Én csak annyit jegyzek még meg, hogy csehszlovák honosságú magyar író létemre abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy duplán követhetek el hazaárulást. Szóban forgó regényemet a szlovák cenzúra kitiltotta Szlovenszkóból, azzal az indoklással, hogy hősnőjét, mint a szlovák nemzet tagját kedvezőtlen színben tüntetem fel, és egyáltalában becsmérlő módon nyilatkozom a szlovákságról. Becsületes objektivitásnak nem lehet szebb igazolása, mintha egyszerre támadja meg mindkét oldali képmutató sovinizmus. Meg vagyok elégedve.”23 A Csillag a homlokán értékelése azonban — a két szélsőséges véleményt leszámítva — elismerőnek mondható.24 Kassák ugyan azt is kiemeli, hogy a regény egyik jelentős adaléka a szocialista művészetnek, de „nem mint pártember szól az író, hanem mint szocialista, s így szempontjai általános érvényűek, s művészete szabadabban szárnyaló”,25 s a politikai értékelésen túl is egyértelműen elismerően nyilatkozik a regényről. Kiemeli természetességét, a történet sorsszerűségének megragadását a „primitívségében teljes, kicsiny örömökkel és végtelen bánatokkal terhes világ” megalkotását, véleménye szerint „az élet mindennapi anyaga a művész érzésein és fantáziáján át elemeire bomlott és új egységgé állt össze a művészet formájában.” Hibájául rója fel azonban a női szövegek egyik jellemzőjét, az ismétléses írástechnikát, amely nem tartalmaz drámai elemeket: „.. .a Csillag a homlokán- ban talán csak annyi hibáztatható, hogy egyes motívumok többször visszatérnek benne anélkül, hogy a történések tempóját fokoznák vagy a líra bensőségét elmélyítenék.”26 A nő életének előre látható, a történetet is előrevivő eseményei azonban éppen ezen módszerrel ragadhatok meg, hiszen Szenes Piroska jellegzetes női sorsot mutat be, amely előre megírt forgatókönyv szerint működik, s ezt a sorsszerűséget fokozza a főszereplő, Kata, többszörösen hátrányos helyzete, amelyből
