Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - IRODALMI SZEMLE - Ötvös Anna: Újabb, eddig ismeretlen Márai Sándor-írások 1915-ből
Újabb, eddig ismeretlen Márai Sándor-írások 1915-böl 5 san megjelent, a másikban pedig már nem, talán már nem tudjuk meg soha. Természetesen szóba jöhetnek különböző feltételezések. Kellemes meglepetés volt még egy aprócska felfedezés azzal kapcsolatban, hogy Márai igenis időszerű, valós, megtörtént eseményekre reflektál ezekben a korai írásaiban. A Felvidéki Újság 189. számában, 1915. aug. 22-én jelent meg egy kis hír azzal a címmel, hogy: Jegygyűrű a blúzban. Közlik az olvasókkal, hogy dr. Fol- tányi katonatiszt küldött a Tátrából egy érdekes küldeményt: egy jegygyűrűt, amelybe a „Juliska” név van belevésve. Mellékelve volt egy levél is, amelyben megírta ez a katonatiszt, hogy a gyűrűt egy Kassán varratott blúzban találta, s ezért küldte el a rendőrségre. Jelentkezzen a gyűrű tulajdonosa. Ezt a kis hírt Márai a Felsőmagyarország 215. számában, 1915. augusztus 22-én már augusztus 21-i keltezéssel teszi közzé, s írását így kezdi: „Egy levél jött tegnap a rendőrségre, és a levélhez egy gyűrű volt mellékelve.” Ha Márai önéletrajzi ihletésű regényét megbízható forrásnak vesszük, ahol két szerkesztőségre tesz utalást - az egyik a Felsőmagyarország, a másik a Felvidéki Újság szerkesztősége -, több újságba már nem publikált. Persze ez csak feltételezés. Szerencsére, az író tartogat még meglepetéseket az utókor számára. Ezeknek az írásoknak természetesen irodalomtörténeti szempontból van jelentőségük. Ugyanis több, mint fél évvel előzik meg az eddig ismert és Salamon Ákos álnéven írt Lucrétia fia című első novelláját. FELVIDÉKI ÚJSÁG, X. évfolyam 1915. augusztus 18., 186. szám, 3. Ma este Kigyúlnak a Ringen a lámpák. És kigyúlnak a monarchiában az összes ablakok. Millió apró, pici fény, az emberek kiteszik a szivüket a világ elé, sok pislákoló kis mécs, a szimbólumok szimbóluma. És összedobban a sok kis szív, mágnásé és paraszté egyformán, egy nagy, világot átfogó érzés a karmester: a szeretet. A schön- brunni park aranyozott rácsú kapuja kitárul, s a két obeliszk között az autók és kocsik hosszú sora gördül be, fény és ragyogás önti el a vénségtől sárga schön- brunni kastélyt. A Gloriettet is kivilágítják. Szeretnék ma a Glorietten állni, és szembenézni a fénytömeggcl. Azt hiszem, ma este messze látni a Gloriettéről. Ma ellátni a kettős ország legelrejtettebb kis zugolyába, mert fény lesz ma mindenütt, önzetlen és hálás, könnyfakasztó fény: a szeretet fénye. 85 év! 85 év el nem hullajtott könnye, koronás bánata, fájdalma, hivatalos udvari lepel alá rejtett kínzó zokogása. Tenger keserűség, csalódás és mindezeken csodás energiával, törhetetlen akarattal való felülemelkedés. Múlt év decemberében láttam utoljára. Fehér hó csillogott [a] Neuer-Markton, hideg napfényü, csöndes téli délelőtt volt. Kocsin jött - autón nem jár soha -, kissé gyöngélkedőnek és fáradt