Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - IRODALMI SZEMLE - Kulcsár Ferenc: Plágium (vers)
Irodalmi szemle £ KULCSÁR FERENC Plágium Tőzsér Árpádnak Esküszöm istenre, végig plagizáltam, éden fáit, zsoltárokat, szentírást dézsmáltam, kalózkodtam évezredek kacatjai között, mindazzal, mi szétvetett és megkötött. Tolvajoltam ébren, álmomban és holtan, kopíroztam, loptam, oroztam, raboltam, másoltam a tibetit, muszlimot meg zsidót, a lányok térdét formázó, fénnyel teli diót. Míg éltem, a nyálam elcsordult egyre, kivetettem hálómat szép szuka versekre. Mindenféle stílus alá benyúltam. Mindent, amit lehetett, lenyúltam. Kurizáltam angyaloknak, tűzben próbált égnek, kurtizánnak, gésának tettem, ó, a szépet, körbezsongtam héroszokat, Homéroszt, a mítoszokat meg az égi-földi éthoszt. Verseimbe loptam La Manche bús lovagját, a tüzözönt s az alvilág vigasztalan atyját, imitáltam rapszódiát komponáló tájfunt, és szívemre a halál vén szele is ráfújt. Majmoltam a teremtést, mímeltem a lángját, másoltam a fűszálakon imádkozó sáskát. Egen-fóldön zsákmányoltam, fosztogattam mindent. Prédáltam a gyehennát. Plagizáltam Istent.
