Irodalmi Szemle, 2012

2012/7 - TÁVLAT - Pap Ágnes: G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - I

G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - I. 83 cáin. Ő is annyira asszimilálódott, hogy hindu viseletben, mezítláb jár, lábujjait festi, kézzel eszik és tökéletesen megtanult bengáliul. A poétával és családjával jóba vagyunk, meg voltunk híva vacsorára és teá­ra. A poéta itt él fiával31 és menyével és unokájával. A fia nagyon csinos ember, de apja tehetségéből semmit sem örökölt, lassú beszédű és gondolkodású ember, iga­zi Herbert. A vacsorán két dél-indiai lány hindi nyelven dalokat énekelt, nagyon monoton volt, és egy bengáli lány Tagore egy dalát énekelte, ami sokkal dallamo­sabb volt. A poéta nemcsak poéta, hanem dalköltő és festő is, öthónapi külföldi tar­tózkodása alatt 200 képet festett. Kritikát nem tudok róluk mondani, mert nem lát­tam. Gyuszkó is hegedült, Bachot és Schumann tói a Traumereit, azt hiszem, nem értették meg, nekik az európai zene teljesen idegen. Tagore-t itt a legnagyobb tisz­telet és szeretet veszi körül, úgy ül kastélya előtt hosszú fehér nyersselyem ruhájá­ban, mint egy bibliai próféta, a hindu tanárok földig hajolnak előtte, kezükkel meg­érintik cipőjét és ugyanazt a kezüket homlokukhoz emelik. O kegyes mosollyal vesz tudomást alattvalói hódolatáról. Roppant hiú, mint a legtöbb szellemi nagy­ság, szeret sokat magáról beszélni, angolul nagyon lassan és értelmesen beszél. Egész bátran kezet csókolhatsz neki, Irmám, nagyon tiszta ember. Tagore és Gan­dhi a legjobb viszonyban vannak, habár politikailag nem értenek egyet. Tagore a haladás álláspontján van, míg Gandhi a legszélsőségesebb angolellenes. Gandhi szereplése inkább politikai. Tagore-t sokat támadják a hindu újságok újszerű esz­méi miatt, ami nagyon fáj neki, ezért elhatározta, hogy tavasszal ismét Európába utazik, felkeresi Magyarországot is, mert úgy érzi, hogy Európa sokkal jobban megbecsüli, mint saját országa. Úgy látszik, nála is beválik az a közmondás, hogy: „senki sem próféta saját hazájában”. Az itt élő indusok mind a bráhman32 kaszthoz tartoznak, ami a legmagasabb kaszt. Mindegyik egy-egy tudós, de a kultúrájuk na­gyon egyoldalú, csak szanszkrittal és hindu filozófiával foglalkoznak, az európai kultúra, művészet iránt nem érdeklődnek, mert ők Európát ellenségüknek tartják. Életmódjuk a lehető legegyszerűbb. Fő táplálékuk a rizs, lakásuk annyira szegé­nyes, hogy arról európai embernek fogalma sincs. Ok a test szükségleteivel nem törődnek, a test piszkos, amivel nem szabad sokat foglalkozni, a szellemet kell mű­velni, hogy az minél tökéletesebb legyen, minél fejlettebb a lélek és az ész, annál kevesebbszer kell újjászületni és élni ezt a csúnya testi életet. Hindu filozófiáról nagyon kellemes egy jól fűtött szalonban, illatos tea mellett csevegni, de indus fi­lozófusok között élni, nekünk annyira idegen szokásaikkal megbarátkozni, bizony nagy feladat. Ők minket nem tudnak megérteni, mitőlünk meg ők állnak nagyon távol, egy állandó válaszfal van közöttünk, amit nem lehet lerombolni, vagy azt át­hidalni. - Ők a sok rizsevés mellett testileg egészségesek, európai embernek na­gyon kell félni a beri-beri láztól, ami feltűnő láb vastagodással jár, a szegény német meg is kapta, most beszüntette a rizsevést, én már régen teljesen töröltem a menü­ről. Az a fontos, hogy mindketten egészségesen térjünk haza, vigyázunk is ma­gunkra, nem akarunk Sántiban eltemetve lenni. Sok tapasztalatot gyűjtünk, de

Next

/
Thumbnails
Contents