Irodalmi Szemle, 2012
2012/7 - TÁVLAT - Pap Ágnes: G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - I
G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - I. 81 meztelen emberek hevernek, rágják a bételt és nagyokat köpködnek, amitől az aszfalt teljesen vörössé válik, autók dübörögnek, villamosok csilingelnek, szegény, agyonfárasztott testű riksások izzadtan vonszolják kocsijukat, mialatt a kocsi belsejében pöffeszkedve, szétvetett lábakkal ül a magasabb kaszthoz tartozó indus. Távolabb, a bennszülött negyedben, egymás hegyén-hátán ülnek pultjaikon az utcai árusok, meztelen, nagy hasú emberek, sütik avas zsírban az élesztőtől duzzadó tész- tanemüeket, miközben lábujjaikat piszkálják. Örültem, amikor elhagyhattam Kalkuttát. Utolsó nap, hogy ott voltunk, érkezett meg az öreg Tagore, ebédnél még találkoztam vele. Mondhatom, kevés szebb öregembert láttam életemben nálánál. Magas, impozáns alakja van, gyönyörű, teljesen ősz, göndör, hosszú haja, bajusza és szakálla van és nagyon nemes, finom vonásai. Modora behízelgő, mondhatnám, édeskés, ami különben indus faji tulajdonság. Egy japán lányt25 hozott magával külföldi tartózkodásáról, akit a bengáli nyelvre akar megtanítani és aki reggel az öltözködésnél segítségére van, szobáját rendbe hozza, a vázákba virágot tesz, azt mondja, hogy a japánoknak nagy a kézügyességük. A kis japán lány nem szép, de roppant graciőz, haja állandóan virággal van díszítve, roppant félénk és szégyenlős, de bájos minden mozdulata, tipegő járása. Tagore kitüntető kedvességgel veszi körül, úgyhogy mi, rosszmájú magyarok meggyanúsítottuk az Öreget, vonatkozásba hozva a kecskével és a sóval. - Július 5-e óta Sántiban26 vagyunk. Itt mindent a legnagyobb rendben találtam, szakácsom, inasom, mindenesem a régi, úgyhogy a háztartásban a legkisebb fennakadás nincs. Június 15-e óta monszun van és tart szeptember közepéig. Mindennap esik, estére lehűl a levegő, úgyhogy éjszakára be is takarózunk. Ma elég meleg napunk van, szobában 30 fok C. Szeptemberben lesz itt a legmelegebb, télen 16-18 fok C., már alig várom azt az időt. Az ellátás elég jó, csak nem változatos. Marha-, disznó-, borjúhúst nem lehet kapni, a kecske az egyedüli húsnemű, ami piacon van, minden héten kétszer halat eszünk, akkor van ugyanis a félóra járásnyira fekvő Bolpurban piac. Képzeljétek, nyár közepén semmiféle zöldség nem kapható, az egyedüli burgonya, ami kapható. Gyümölcsben sincs nagy választék, sok banánt, ananászt és mangót eszünk, de még a híres ananász sem veszi fel a versenyt egy jó magyar almával. A szakácsom nagyon fáradozik, hogy minden étel ízletes legyen, de hiába, a jó magyar konyhát semmiféle más idegen konyha nem pótolja. Meg kell barátkoznunk az állatvilággal. Kobrát még eddig nem láttam, este állandóan lámpával járunk ki, azt hiszem, a kobra nem jön ki az útra, mert az kavicsos és sérti a testét. Egy ismerősöm talált egy skorpiót, amit azonnal megölt, azt mondják, hogy a skorpió harapása nem veszedelmes, csak nagyon fájdalmas, hónapokig eltart. Tavaly itt volt egy cseh asszony, aki állandóan egy kígyóval járt és egy skorpiót nevelt magának. Ilyen furcsa ízlése is csak egy csehnek lehet. - Este, amint meggyújtjuk a lámpát, a bogarak százai röpködik körül a fényt. Szúnyog, szkarabeusz, molylepkék, a tücskök minden nagyságban és fajtában, hangyák, békák még a szobába is bemerészkednek, éjjel olyan hangosan vartyognak, hogy szinte szimfonikus hangversenynek beillenék, természetesen hindunak. A hindu zene
