Irodalmi Szemle, 2012

2012/7 - TÁVLAT - Móser Zoltán: Csontváry nagy távlatot követel (tanulmány)

66 Móser Zoltán megsokszorozta magát dagadásában, mely lopva jött, mint az orgyilkos és sebeseb­ben, mint az aggodalom. És egyszerre jött minden ponton. Nem lehetett előle kitér­ni sehol. A hajnal nem találta meg többé Szegedet [...] csak romjait, amint azok aprán- kint egy piszkos tenger iszapjává válnak. A hajnal egy rettenetes drámáról vette le a sötét takarót. Irtóztató volt e meztelen kép.”3 Térjünk vissza a hasonló élményeket átélő és megfogalmazó Csontváryhoz, kinek életében „az itt szerzett élményei s megbetegedése fontos szerepet játszottak további sorsának szellemi és művészeti kialakulásában”. Szegedről betegen és ked­vetlenül tér vissza Pestre, majd Iglóra, s ahogy írja, ott, abban „a csendes magány­ban eltűnt az árvíz réme, a háborgó elem végzete. Itt örül mindennek a lelke ...itt vendégszeretettel, a fülemüle dallamával fogadja az embert az isteni természet, amott háborgó morajjal éjjel költi fel a végzet. [...] A szegedi rémes napok lassan elmosódnak lelkemben, s én visszavágyom gyönyörködni a természetben.” Gács „Gácson majd’ tíz esztendőt töltött Kosztka Mihály Tivadar patikusként 1884 és 1893 között, ugyanis ez a tevékenység, illetve időintervallum volt hivatott megalapozni a későbbi művésziét financiális tőkéjét. Itt már festett is, az iskolai szertár kitömött ma­darait állította be modellként, ezek a festményei lettek első müvei.” (Ibos Éva) Hajói emlékszem, ez az ajtóba vágott kis ablak is „játszott” a Csontváry-fílmben. Az egyik éjjel egy szép-szomorú ifjú asszony kért gyógyszert az álmatlanságra. A dokumentumok és egy, Csontváryval kapcsolatos per alapján nagy valószínűséggel a pálinkát ivók kopogtatása sincs kizárva. Nem emlékszem már, hogy kivel jártam a nógrádi Gácson, de helyismerete és nyelvtudása kellett legyen, mert tudta, hogy hol is áll az az épület, ahol Csont- váry önéletrajza szerint 10, újabb kutatás szerint 7 évig patikát működtetett. Ezekről az évekről nagyon keveset tudunk, pedig egy évtizedig élt itt Csontváry. Életrajzá­ban épp csak megemlítik. Mezei Ottó, aki a korabeli újságokat átnézte, a képet je­lentősen bővítette, bár az életrajzi szálak még mindig elég kuszák. Kosztka Tivadar, hajói olvasom a különböző véleményeket, az engedély nél­küli pálinkamérés miatt különbözött össze a grófi családdal, s ezért 1897-ben hiva­talosan elmarasztalták és kártérítésre ítélték. Mezei Ottó úgy véli, hogy az ellene in­dított eljárás végső soron ürügy volt: a Forgáchok, a falu elöljárói s a plébános is meg akartak szabadulni a kellemetlen patikustól. Kosztka Tivadar több cikket is írt Gács nem is akármilyen felvirágoztatása és a közművelődési viszonyok megjavítá­sa érdekében. Ezek közül az iszákosság többszöri felemlegetésével felháborodást váltott ki a falusiakból, a plébánossal pedig az iskola kibővítése kapcsán, a leányis­kola felállítása miatt tűzött össze. Cikkében azt követelte, hogy ne a káplánra, ha­nem képesített tanítóra bízzák az oktatást. És ha ez pénzbe kerül, akkor ő ebben haj­

Next

/
Thumbnails
Contents