Irodalmi Szemle, 2012
2012/6 - OLVASÓ - Rigó Gyula: Kosztolányi elbeszélésvilága (tanulmány)
Az Irodalmi Szemle oktatási segédlete A 2011/2012-ES TANÉVRE 10. t OLVASÓ SZ , 2012. SZERKESZTI: BARCZI ZSÓFIA JUNIUS RIGÓ GYULA Kosztolányi Dezső elbeszélésvilága Kosztolányinak életében tizenegy novelláskötete jelent meg, további rövidprózakötetei vegyes műfajú írásokat - interjúkat, cikkeket, karcolatokat, miniatűröket, rajzokat - tartalmaznak. Kosztolányi korán próbálkozott először a prózai elbeszéléssel. Diákköri naplójából tudjuk, hogy 1901-ben már kísérletezett prózaírással: „írtam egy beszélyt (a locsolásról).”1 Nyomtatásban 1904-től jelentek meg folyamatosan novellái. A korai időszak Kosztolányi-elbeszéléseinek színvonala egyenetlen, de ezek között is találhatóak figyelemre méltó alkotások. Fiatalkori novelláskötetei a szecesszió és a dekadencia vonásait is magukon hordozzák. A Boszorkányos esték (1908) és a Bolondok (1911) című kötetében sokszor elmosódnak a valóság határai. Az álom, a tétova sejtelem vonásait fedezzük fel bennük. Szegzárdy-Csengery József szerint a korai elbeszélések sokszor „a fantasztikum fellegvárát ostromolják”.2 A Kosztolányi fantasztikus novelláiban megjelenő természetfölötti lények többsége szellem vagy kísértet. A
