Irodalmi Szemle, 2012

2012/6 - IRODALMI SZEMLE - Tyimofejev, Szergej: Jelentés az Európa Szállóból; Beszélgetőtársak (versek, Csekei-Thiele Enikő fordításában)

42

Szergej Tyimofejev versei

a Szajna partján lehorgonyzott hajója fedélzetéről.

A Szajna-partról, ahol oly sokan írogatnak, csókolóznak, isznak... Karácsonykor itt mindenki sír a Szent Szeverin templomban ismételgetve magában: „az idő megállíthatatlan”.

Kék szemű kislány táncol a kávéház asztalai között átadva magát az üvegen beömlő napsugaraknak, s mialatt Monsieur Jules a napi bevételt számolja, vendégei kávéscsészéjüket kezükben tartva megdermednek a kis adagokban beáramló naprobbanásoktól...

Beszélgetőtársak

Szívet melengető művészet

kellemes hírekről suttogni a csillagoknak.

Hosszú ideig tanulta ezt, két egyetemet is végzett.

A Kilimandzsárón, egy laboratóriumban tökéletesítette tudását.

Hideg volt, összefagyott a szája.

Narancssárga tubusos szájzsírt hordott a zsebében.

Reggelenként használta. A gyakorlat végére el is fogyott.

A tubust később bedobta íróasztala fiókjába.

Neveket adott a csillagoknak, a kiválasztottakkal beszélgetett, Később már mindenikkel.

Néhány közülük válaszolt is, azok, amelyek már hozzászoktak az emberekhez.

Ezek fényesebben világítottak, vagy kissé megváltoztatták pályájukat.

Mesélt nekik önmagáról, terveiről, hogyan szeretné átrendezni a lakását, vagy arról, hogy az öreg svéd gépek tetszenek neki.

A városban felment a házak legfelső emeletére, ki a tetőre. Összebarátkozott a legmagasabb szállodák portásaival is.

Néha a parkban is szükségét érezte a beszélgetéseknek, felmászott a padokra, monologizált hintáztatva magát, majd egy újsággal letörölte a port az ülőkéről.

Állást ajánlottak neki a helyi líceumban, kedvenc tantárgyát taníthatta.

Az első órán kiderült, hogy az osztály 16 éves lányokból áll. Elszomorodott, de próbált nekik a csillagokról mesélni.

És azok megértették őt.

Mégis úgy érezte, nem tudja úgy előadni a tantárgyát,