Irodalmi Szemle, 2012
2012/5 - OLVASÓ 2011/2012-9. - Polgár Anikó: Antigoné szúrós tekintete (tanulmány)
Antigoné szúrós tekintete 89 első kardalt is jellemezte, amelyben Dionüszoszt mint Théba urát köszöntötték (Dioniiszosz isten maga is thébai származású). 7. jelenet (exodosz, a kar kivonulásával végződő jelenet): a színpadon a hírmondó, később Kreón felesége, Eurüdiké is kilép a palotából. Mikor Eurüdiké meghallja, hogy fia a halott Antigoné mellett öngyilkos lett, feldúltan, szó nélkül elvonul (a hírmondó utána megy). Közben Kreón lép színre, karján hozva Haimón holttestét. A palotában történtekről, Eurüdiké öngyilkosságáról ismét a hírmondó tudósít. A jelenet kommosszal, panaszdallal és a kar kivonulásával zárul. A megtört Kreón, akit felesége is megátkozott (hiszen Haimón már a második fia, akit Kreón miatt elveszít, mert Megareuszt apja a város megmentése érdekében áldozta fel), a holttest felett kesereg, céljavesztettnek látja az életét. A kar levonja a tanulságot: a dölyf és az isteni törvények tagadása nem hoz boldogulást. Az emberi és isteni törvény A műnek több magyar fordítása is született, ám ezek közül egyik sem emelkedett ki a többi közül, egyiket sem azonosítja a magyar közönség „a magyar Antigonéival. A legelterjedtebb Mészöly Dezső és Trencsényi-Waldapfel Imre magyarítása, mindkettő diákoknak szánt kiadásokban is hozzáférhető (Mészöly fordítása a Matúra Klasszikusok sorozatban, Trencsényié a Diákkönyvtárban). Mivel a darab központi tárgya az emberi és isteni törvények ütközése, az iskolai elemzés során is célszerű a nomosz (’törvény’) kifejezés előfordulási helyeit megvizsgálni, hiszen a szónak kulcsszerepe van a darabban, ám ez nem mindegyik fordításból érzékelhető ilyen egyértelműen. Kreón a törvényeivel szeretné naggyá tenni a várost: toiszd’egó no- moiszi ténď auxó polin (191. sor), „Ily törvényekkel boldogítom városom” (Csen- geri János fordítása); „e várost ilyen törvényekkel éltetem” (Jánosy István fordítása). A kar Kreón beszédére válaszolva elismeri, hogy az élőkre és holtakra vonatkozó törvények tetszés szerinti meghozatala az uralkodó joga: „Tiéd a jog: törvényt tehetsz tetszés szerint / akár az élőkön, akár a holtakon” (213-214. sor, Mészöly Dezső fordítása); „A törvény ura vagy, csak neked van jogod / nálunk ítélni élő és holtak fölött” (Jánosy István fordítása). Az első sztaszimonban a kar azt nevezi hiipszipolisznak (a szótár szerint a szó jelentése: „a városban magas rangot elfoglaló”, de fordíthatnánk így is: a város büszkesége), aki az emberi és az isteni törvényeket egyaránt betartja: „ha tiszteli ő / a szülőföld törvényét. / s amaz istenek adta Jogot, / áldás a hazára” (Mészöly Dezső fordítása); „A föld ősi törvényeit. / az eskü szentségét aki / megvédi, az városszerető.” (Jánosy István fordítása). Ugyanennek a kardalnak a végén a kar megpillantja az Ör által vezetett Antigonét, akiről kiderült, hogy megszegte a király törvényét (382. sor). A 2. epeiszodionban - a rajtakapott Antigoné és Kreón vitájában - a törvény értelmezésén van a lényeg, hiszen Antigoné nem ismeri el, hogy Kreón rendelete rá vonatkozó törvény: „S a rendelettel szembe mertél szállani?” - kérdezi Kreón (Mészöly fordítása, 449. sor). Kreón Antigoné tettét tudatos törvénysze
