Irodalmi Szemle, 2012
2012/5 - ISTEN ÉPÍTŐKOCKÁI - Kulcsár Ferenc: Isten építőkockái (esszék)
36 Kulcsár Ferenc A zsákmányra éhes bandita A Föld 3,5 milliárd éves, s 8 más nagy bolygóval és több ezer aszteroidával és üstökössel kering a Nap körül. A Nap - amelyből a Földünk mint csecsemő az anyaméhből véresen kiszakadt - más százmillió Nappal együtt a 100 ezer fényév átmérőjű Tejútrendszerhez tartozik. A Tejútrendszerhez hasonló galaxisok milliói alkotják az univerzumot. íme, egy gyönyörű, méltóságteljes, örökkévalóságban ketyegő óramű — a teremtő Lélek remekműve. S az univerzum egyik Tejútrendszerének eldugott zugában lüktet egy sejtecske, amelyet büszkén a „mi” Földünknek nevezünk. Ezen a törékeny kristálygömbön, ezen az embernek szentelt bolygón jelent meg az az Isten könyveként kinyitott teremtmény, aki a világot önmagán keresztül fogja fel és értelmezi, s ezáltal önmaga fölé tör, az őt ámulatba és fogságba ejtő csillagmilliárd felé, mintegy az univerzum Szerzőjét keresve, azt a mi világunkétól különböző Intelligenciát, akit a vallás Istennek nevez. Nos, ennek a végtelen Intelligenciából „kiszakadó” univerzumnak egy sejtecskéjén, a Földön az ember Istenhez esdeklő építészeti, zenei, irodalmi remekműveket vajúdik évezredek óta a világra... Meg atombombát, mellyel eltörölheti e remekműveket és az életet a Földről, ahol sovinizmus és gyűlölködés és pártoskodás és kapzsiság és rágalmazás az „Úr”. Ahol népeket ültetnek marhavagonokba, felhőkarcolókba vezetnek „öngyilkos” repülőgépeket, fiatalok csoportjait mészárolják le hazafias meg vallási fanatizmusból. S ahol milliomosok milliói pezsgőben fürdetik cédáikat, s gyermekek milliói pusztulnak éhen. S ahol „az ismeretlen katona szívét az ismert tábornok eszi meg vacsorára, és combcsontjáról az ágyúgyáros rágja le a húst, és máját roston sütik meg a hadügyminiszter úrnak”. Mit fűzhetünk ehhez? Talán ezt: az ember félelmetesen szabad. A kvantum- elmélet és Einstein megmutatta nekünk, hogy nem egy eleve meghatározott világban élünk, ellenkezőleg, szabadok vagyunk, és lehetőségünk van bármely pillanatban minden elkövetkezőt megváltoztatni. Ezért az elemi részecskék nem az anyag morzsái, hanem egészen egyszerűen Isten építőkockái. De nem Isten az, aki építőkockáival játszik, hanem az ember maga. S ebből eredően mindenért, ami bolygónkon történik, az ember a felelős, aki kétélű fegyverénél, szabadságánál fogva nemcsak önmagát, hanem másokat is, nemcsak környezetét, hanem az egész világot is tönkre tudja tenni. Az ember a földnek vagy atyja, vagy rablója - mondja Zarathustra. És ha nem atyja, akkor szükségképpen haramia, aki a földet mint zsákmányra éhes bandita kifosztja, megteremtve a népek, a nemek és a fajok harcát: „...az ember számára zsákmány lesz a másik ember, a másik nép, a másik faj, a másik nem; zsákmány lesz a kő, a víz, a föld, a levegő; rablója lesz nép a népnek, szülő a gyermekének, gyermek a szülőjének, férfi az asszonynak, asszony a férfinak, paraszt a polgárnak, polgár a munkásnak...”
