Irodalmi Szemle, 2012

2012/4 - SZEMLE - Szászi Zoltán: Öntettenérés közben egy menet a hiábavalóságról (Kulcsár Ferenc legszebb verseiről)

Szemle Öntcttenércs közben egy menet a hiábavalóságról Kulcsár Ferenc legszebb verseiről Olyan rettenetesen nehéz kimondani, leír­ni, állítani egy versről, hogy az a leg­szebb, s ugyanilyen rettenetesen nehéz azt kimondani, leírni, állítani, hogy ez a leg­jobb vers. Már akkor most mi legyen? Hogyan lehetne a feltaszított párhuzamo­kat mégis valahogyan összekapcsolni? Ha nem is a végtelenben, akkor az örökkéva­lóságnak szánt, az utókor megmérésére bízott, de a kortársaknak is figyelmébe ajánlott versválogatás-kötetben, melynek címe: Kulcsár Ferenc legszebb versei. Legszebb versek? Nincs az a költő vagy alkotó, aki ne ké­szülne legalább egy kicsit arra, mi lesz, ha már ő nem lesz itt, mi marad belőle, mit vesznek majd kézbe, mit néznek meg, mit olvasnak, mit válogatnak ki az aktuáliská- non-meghatározók, mely vonalak alá s me­lyek fölé fér majd bele mindaz, amit egy életen át írt egy poéta? Kulcsár Ferencnek nem kéne aggódnia, s bár én magam úgy vagyok a legszebbver- sek-féle válogatásokkal, hogy magát a fel­sőfokú jelzőt biztosan kihagynám a cím­ből, mert nem lehet legszebb száz vagy akárhány vers egy akár több ezer poémából is álló életműben, vagy mindet beválogat­nám egy ilyen kiadásba, vagy egyiket sem. Maradjunk annyiban, hogy Kulcsár Ferenc, avagy más néven R. C., a szente­si születésű, ma már a Csallóközbe átgyö­keresedett költő legszebb verseinek titu­lált kötetében megjelent poémák egy ki­váló válogatást hoznak, amelyet én ma­gamban át is keresztelhetek akár R. C. legjobbjaira. S nemhiába írta le róla Arda- mica Zorán, hogy Kulcsár Ferenc versei­nek elsődleges értéke az érzelem bölcses­sége. Ami fordítva is igaz R. C.-nél, mert a bölcsessége pedig érzelmes. Honnan hová? Ha a kiadók fontosnak és szükségesnek érzik azt, hogy cgy-egy alkotó életének jubileuma tájékán egyfajta összegezés­ként megjelentessék mondjuk R. C. leg­szebb verseit, akkor hozzáértő válogatót kérnek fel erre. Kulcsár Ferenc verseit egy, a poétát évtizedek óta bensőségesen ismerő, alapos felkészültségű, nagy szak­mai tapasztalattal bíró, kiváló szemű ba­rát, Bodnár Gyula rendezte össze egy vá­logatáskötetté. Szinte azt érzem, neki is ugyanolyan gondolata támadhatott, mint nekem fentebb, hogy talán az lenne a leg­tisztességesebb megoldás, ha R. C. min­den versét beleválogatná egy vaskos kö­tetbe. Ám mivel szegény az eklézsia, s a könyvekre fordítható állami támogatás ke­retébe csak egy maximum 150 oldalas vá­logatás fér bele, így kénytelen-kelletlen mégis veséznie kellett Bodnár Gyulának a több mint négy évtized alatt megjelent vers­halmazból. Jelentem: sikerült ez a vállalko­zás. A könyv kereteit R. C., avagy Kulcsár Ferenc a saját költői alteregójának köpe­nyébe bújva írott, filozófiai mélységű ver­sei feszítik fel, az olvasó biztos tájékozó­

Next

/
Thumbnails
Contents