Irodalmi Szemle, 2012

2012/4 - KÖZLEKEDŐEDÉNY - Fónod Zoltán: A modern magyar irodalom elkötelezettje (tanulmány Grendel Lajos pályakezdéséről)

A modern magyar irodalom elkötelezettje

55

del Lajos Éleslövészeté nek szintén egy régi kézirat, egy török és kuruc kori töredékes városkrónika a »forrása«, de ő ebből a »forrásból« szó szerint alig közöl valamit, könyvében csak a kézirat ironikus-vitriolos magyarázatával, értelmezésével találkozhatunk”. Mindebben lényegében a „hermeneutika” mint a trilógia „strukturáló”, „összetartó eleme”, szerepe a fontos.6

Grendel Galeri (1982) című, második regényében a dokumentumpróza és az esszéregény elemeit, valamint a szürrealista látomások adta lehetőségeket ismerheti meg az olvasó. Fiatal hősét, EL-t Bohuniczky bácsi, a kisváros nyugalmazott múzeumigazgatója kalauzolja a kisvárosban, ahol a holtakat is feltámasztják. A városka lakói még a gondolatát is elhárítják, hogy ök valaha is bátor emberek lettek volna. A történelem arra tanította őket, „ha életben akarnak maradni, le kell hajtani a fejüket, és be kell húzni a nyakukat”. A csehszlovákiai magyarság sorsa, kiszolgáltatottsága - Trianonnal és a „gyalázatos elvárásokkal” nemcsak a történelemben gyökerezik, hanem azoknak az erőpróbáknak a következménye is, melyek sunyiságra és megalkuvásra késztették azokat, akiknek a karrier hajszolása mindennél fontosabb volt. Ilyen körülmények között etikailag is fontos, ahogy Bohuniczky bácsi EL-nek leleplezi a kisváros kisszerű múltját, és EL tudatosítja, amire az apja figyelmezteti: „A mi itteni életünket két dolog határozza meg alapvetően. Az egyik az, hogy magyarok vagyunk, a másik, hogy ennek tudatában s minden következményével együtt a jövőben is magyarok akarunk maradni. Nincs más választásunk [...] Nincs kegyelem, mi heroizmusra vagyunk ítélve.” Feledhetetlen bölcsesség! Ott, ahol a megalkuvás életformává válik, nincs mit számon kérni az erkölcsi mocsárban lubickolóktól. A jövő persze másként osztja le a szerepeket.7 így a magunk felelőssége sem lehet mellékes.

Három nemzedék sorsát vállalta fel regényében az író. Maga a városnév sem véletlen. A „galeri” kisvárosi emberekre utal, ahol a fiú- és lánycsoportok között a bűn tenyészik. A regény „szereplői” felnőttként is cinkosok, erre utal a megbélyegző cím is. Egy másik feltételezés szerint az író szülővárosa, Léva (EL) is a „rejtőző” nevek között lehet. Emlékei a kisvárosi emberek szokásai, a magánbűnök tenyészete is utalhat erre. Persze, betűszóként is értelmezhetjük, és akkor három kisváros nevét is kibogozhatjuk (Ga Galánta; Le - Léva; Ri - Rimaszombat). Roncsol László szerint a Galerinak, akár „a pokolnak” is, kerete van: „Egy helyi képsor nyitja s egy fővárosi képsor zárja a regényt.” Továbbá: „A regény őszintesége lefegyverző”, a művészi színvonal kérdésében azonban igényesebb megoldásokat remélt."

Müvei „rengetegében” bolyongva megemlíthetjük Grendel Lajos további regényeit (Áttételek, 1985; Szakítások, 1989; Thészeusz és a fekete özvegy, 1991; Einstein harangjai, 1992; És eljön az ő országa, 1996; Tömegsír, 1999; Ncilunk, New Montban, 2001; Mátyás király New Montban, 2005; Négy hét az élet, 2011), valamint a Hűtlenek utáni novellásköteteit és novellaválogatásait (Bőröndök tartalma, 1987; Az onirizmus tréfái, 1993; Vezéráldozat, 1996; Széphistóriák, 2001; A sza-