Irodalmi Szemle, 2012
2012/1 - IRODALMI SZEMLE - Háy János: Főszereplő a halál (színmű, részletek)
20 Háy János hónap élesben kint. Addig nyomjuk a szöveget, meg a hirdetéseket, hogy főszereplő a halál. A magyar színház klasszikusai újra a képernyőn. Érted, kurva nagy kampány. Holnap lesz a sajtótájékoztató. Az RTL-nél ki fognak akadni, ha megtudják. Most lenyomunk őket, bazmeg, lenyomunk. Föl lesz vezetve, dől a lóvé... Alex: És ha lenyúlják az ötletet? Simi: Nem tudják, mert a színészek már a mieink, a szerződés aláírva, azt a kártérítést, azt senki nem fizeti ki... És nincs másik hét ember, már csak olyan vidéki nyugdíjas színészek, de azok senkit nem érdekelnek. Alex: Mi van a kamerákkal? Simi: Már be vannak lőve. Egy kicsit az ottani igazgató szívatott, hogy nem lehet megbontani a falakat meg ilyesmi, de most már minden rendben. Ezeket is csak addig érdekli a műemlékvédelem, amíg ki nem nyitod a bukszádat. Alex: Azért egy kicsit fosok. Simi: Mindenki tud mindent. Ne szaij be, ezek vér profik. Közönség előtt zajlott az egész életük. Le fog pörögni ötven év színháztörténet. Utána is még évekig élhetünk belőle. Ha elpatkolnak, mit gondolsz, honnét kémek majd anyagot?! Mindenki nekünk fog pengetni, meg ismétlésben le lehet nyomni újra az egészet. Nulla befektetés, érted! [...] 6. jelenet (Mikrobuszban, hátul ülések, a sofőrt és a kocsikísérőt ablak választja el) Kolozsi: De szűk ez a kocsi. Amikor mondták, én egy tágas hintót képzeltem, plüssfote- lekkel. Pécsi Kata: Hintóval, mikor érnénk oda hintóval. Kolozsi: Nem úgy gondoltam, hogy tényleg hintó, hanem hogy annyira kényelmes, nem ilyen, hogy mint a heringek. Barcsai: Az, hogy szűk, az a jó, hogy szűk Lacikám, mert nem csúszik ki belőle. Kolozsi: Micsoda nem csúszik ki belőle, Barcsai: Hát nem emlékszel a régi dolgokra? Kolozsi: De emlékszem, mindenre emlékszem, hogy hogy volt a próbákon, amikor A velencei kalmár ment, arra. Barcsai: Nem úgy, hogy próbák, hanem érted, hogy mi szűk. Kántor Irén: Egyszerűen a Miklós nem tud soha másra gondolni. A Miklós hölgyek előtt is ilyen. Kolozsi: Nem azért, Irénke, én ezt a hölgyeket háromszor is meggondolnám. Kántor Irén: Azt hiszed, én nem voltam tisztességes, nekem egy mérnök volt a férjem, és két gyereket szültem neki... Kolozsi: És amikor a végzős főiskolásokkal... Akkor ki volt a gyerekekkel? Kántor Irén: Te jobb, ha nem szólsz semmit, mert neked még családod se volt. Te ott aludtál évekig a színházban, mert a feleséged lelépett egy olasz fickóval, egy hülye seggdugasz olasszal, a gyerekeid meg annyit sem tudnak már magyarul, hogy köszönöm, hogy azt mondják: grácie meg prégó. Milyen magyar színész vagy te, hogy a gyerekeid olaszok, milyen vagy te? Kolozsi: Én nemzedékeket neveltem a magyar nyelvre. Kántor Irén: Csak a gyerekeid maradtak ki ebből az oktatásból, csak ők...
