Irodalmi Szemle, 2012
2012/4 - IRODALMI SZEMLE - Gál Sándor: Kitágult nap 3. — A nem létező létező; Van minden, ahogy van; A nagypéntek (esszék)
32 Gál Sándor Ezek e gyors „váltások” nem azért érdemesek a feljegyzésre, mert különlegesek, hanem azért, mert az őket okozó frontok folyamatosan meggyötörnek. Ennek ellenére dolgoztam egy keveset, de pontosabb, ha azt írom, hogy készülődtem a folytatásra... Ebből pedig ugye kiolvasható, hogy a mai est időtlen és sötét. Nincs se hangja, se kiterjedése. S mintha már én se volnék... Akkor kié az erről való tudás? Vagy az iménti, megválaszolatlan kérdés a papíron?! „Én - én vagyok”, írta volt hajdan Omar KJhajjam -, „s amilyen lettem - lettem!” De: ki az az ÉN, aki LETT?! A nagypéntek A mai nap kegyelme, hogy - a szőlőcukorkúra következtében -, megszűnt a számban lévő folyamatos keserűség, ami szinte már a csodával határos, hiszen ez a pokoli „reflux” - epeömlés - közel két és fél éve kínoz... Ma ettem és ittam gond nélkül, s az időnként feltörő, nagyon kellemetlen „roham” is elmaradt. Azt is mondhatnám, hogy baj nélkül telt el a napom, s nemcsak írtam, hanem olvastam is egy keveset. Mégpedig Camus A bukását ismét, aki sok mindent tudott az emberről, az életről és a halálról... Közben föl sem merült bennem, hogy A bukás sál, vagy pontosabban: abban Camus a mai nap - ma nagypéntek van - világot megváltoztató eseményével, máig ható következményeivel birkózik. Tehát: nagypéntek - a halál tudatos vállalása, a föltámadás reményében. Hogy lesz „harmadnap”, húsvét és pünkösd! De — s ma már ez egyértelmű számomra - a húsvét és a pünkösd ígérete elveszett. Mert nincs sem föltámadás, sem mennybemenetel. Az egész misztérium ott és azáltal bukik meg, hogy az ember rosszal tájékozódik a kozmoszban: nem tudja értelmezni sem a magasságot, sem a mélységet. Mert végül is: hol van a Mennyország, s hol van a Pokol?! „Szállá alá poklokra, harmad napon halottaiból föltámada, felméne a mennybe stb.” Zavaros az egész! A mindenségben nincs se lent, se fent. írni, mondani, kérdezni ugyan lehet, de az egésznek nincs megélhető valósága. (Dante „pokla”, akárcsak János „jelenései” csodálatos költői látomások - de csak önmagukban létezők.) Mert a halál csak visz! Szenteket és latrokat vegyesen. Példának ott a golgotái három kereszt. Mert ott már nincs különbség közte és köztem. Ezzel lehet nem egyetérteni, de cáfolni meggyőző erővel Jézus Úrnak sem sikerült... Ma a világon közel hétmilliárd ember él. Ebből ötmilliárdnak nagypéntek misztériuma szinte semmit se mond. Sem a keresztre feszítés, sem a föltámadás, sem a mennybemenetel. Holott ők a többség! S „pogány” valamennyi... Ha egy kicsit távolabbról, vagy más megközelítésből, ide valónak vélem Fé-
