Irodalmi Szemle, 2012
2012/3 - SZEMLE - (szalzo): Szemlélődés — válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (január-február)
78 gyár Rádiót, amellyel ezek után nem kíván együttműködni. Parti Nagyhoz január 20-án csatlakozott Závada Pál is, aki szerint a közszolgálati rádió szerkesztési elvei az 1989 előtti állapotokhoz kezdtek hasonlítani. A Magyar Rádió sajtóközleményében arra kérte a két szerzőt, fontolják meg döntésüket, mivel müveiknek a közönségtől való eltiltásával leginkább magának a közönségnek ártanak. Lackfi a Dunán Lackfí János lett a szerkesztője és a műsorvezetője annak az új, 1 könyv című könyvnépszerűsítő műsornak, amely januárban indult a Duna televízióban, s amelynek lényege, hogy minden hétköznap délelőtt 10:50-kor egy-egy könyv kerül benne bemutatásra négy percben. Az első részek olyan művekkel foglalkoztak, mint például Fekete Zsolt Az idő fényképe vagy Jonas Jonasson A százéves ember, aki /dmászott az ablakon, és eltűnt című kötete. Krusovszky-vita az Irodalmi Jelenben Éles hangú, negatív kritikát tett közzé Boldog Zoltán az Irodalmi Jelenben Kru- sovszky Dénesnek a Magvetőnél megjelent, A felesleges part című kötetéről (A felesleges könyv, 2012. január 15.). Boldog szerint a könyvet olvasva „az a benyomása támad az olvasónak, hogy Krusovszky nemzedéktársának, Nemes Z. Máriónak a nem túl kifinomult utánzója”. A kötetet szerinte „a lírával való izzadtságszagú vi- askodás” jellemzi, „intellektualitását” pedig abban látja kimerülni, hogy „a köldöknéző irodalmárvilágon, a kortárs lírába bölcsészhévvel beleszerető ínyenc olvasón kívül nem kíván senkit megérinteni verseivel”. A kritikus kiosztja a verseskötetet megjelentető Magvető Kiadót is: „A Magvető Kiadónak ilyen esetben érdemes elgondolkodnia saját felelősségén is, hiszen a keményfedelű vékonyka kötet leginkább ürességével és feleslegességével kelthet feltűnést.” Az irodalmijelen.hu honlap fórumában heves vita alakult ki a kritika kapcsán, nemcsak Krusovszky szerepét illetően a kortárs kánonban, hanem az ún. „intellektuális” költészet vs. „borzongató” költészet ellentétéről. Kalligramos meglepetések Január 19-én tartotta új kötetei bemutatóját a Kalligram Kiadó a budapesti Szlovák Intézetben. Több társadalomtudományi jellegű, a szlovák történelemmel foglalkozó kötet (Dušan Kováč: Szlovákia története', Demmel József: A szlovák nemzet születése', Ľudovít Stúr: A szlávok és a jövő világa) megjelentetése mellett a Kalligram folytatta a Kosztolányi-élet- müsorozatot (ezúttal a Nero, a véres költő kritikai kiadása került sorra), előrukkolt az elfeledett - vagy talán csak magyar közegben mindmáig fel nem fedezett - Adalbert Stifter Nyárutó című nagyregényével, Margócsy Istvántól Petőfi- kísérletek címmel jelentetett meg új kötetet, de napvilágot látott Pavel Vilikovský élvonalbeli szlovák prózaíró A gonosz önéletrajza című regénye, illetve Kálmán Gábor első, Nova című, szintén szlovákiai kötődésű prózakötete is. A kiadó közben a világhálóra költözteti folyóiratának korábbi számait: a kallig-ram.eu címen a közeljövőben elérhetővé kellene válnia a Kalligram folyóirat archívumának az interneten (egyelőre csupán a 2011. 7-8, illetve a 2012. 1. számok láthatóak a honlapon, s ebből is csak a 2011. 7—8-as érhető el). (szalzo)
