Irodalmi Szemle, 2012
2012/1 - IRODALMI SZEMLE - Grendel Lajos: A háló (regényrészlet)
A háló II mama éppúgy deformálódott, mint Gyula bácsi vagy Erika apja. Amikor Károly bácsi, mivel épp nem volt semmi tennivalója, meghívta Erikát és Rudit a „badacsonyiba”, mivel ott régen bort mértek, olyan savanyút, hogy az embert kilelte a hideg. Rudi nem emlékezett rá, de a Fazon igen, gyerekkorában ott rúgott be először, és két napig hányt, hogy csak az Isten a megmondhatója. De nem ez a lényeg, hanem hogy Erika farmerban kellette magát, míg ő lepusztult konfekcióban. Akkor is öreg volt már, amikor vették. Kis térre értek. Olyan picike volt, hogy épp csak kiszélesedett az utca, mintha váratlanul erre támadt volna kedve, de a befejezésnél éppen hogy meggondolta magát, így nem is volt sarka. Ott, ahol a sarka lett volna, volt egy kis épület, alig nagyobb, mint egy vakondtúrás. Ez volt a „badacsonyi”. Rudi is így hívta, pedig már jó két évtizede a születése után cukrászda volt. A pincér sötét nadrágban és hófehér zakóban ereszkedett le hozzájuk.- Egy különlegességet kérek.- Nincs különlegességünk - felelte szárazon a pincér, majdhogynem utálattal. Erika apja rég nem járhatott errefelé, mert csak hümmögött.- Mit kértek? - fordult Erikához és Rudihoz, amúgy meglehetősen savanyúan.- Tejet — mondta Erika, és magában dörzsölte a kezét.- Tejet? - horkant föl az apja, és úgy érezte magát, mintha nevetségessé válna a pincér előtt.- Igen, tejet. - És megigazította fannerjét. De ezúttal Rudi fütyült a farmerra.- Öt dobostortát.- Tessék? Károly bácsinak fennakadt a szeme, mintha a legyeket figyelné a plafonon. Mialatt kihozták a tortákat, Rudi szemlesütve, gyerek módjára, körülnézett. Károly bácsi és Erika tulajdonképpen választékosán beszéltek és türelmesek voltak. Az itt lakók viszont jóval leegyszerűsödött nyelvet használtak. Igen, trágárak voltak. Még a Fazonon is észrevehető volt, hogy több trágár szót használ, mint tíz éve. Most hogy megfogalmazódott, ez a kép is tisztábban ragyogott, mint az összekuszált jelen, holott ez másfél évtizede történt. A pincér is leszállt a magas lóról, és barátságosan hozta ki a dobosszeleteket. Kerülővel mentek haza. Erika fogta magát, és eltűnt. A „badacsonyi” kapujában búcsút intett az apjának, most egyedül szeretnék maradni. Az apja mit tehetett, jóvá kellett hagynia. Hogy véletlen volt-e vagy sem, hogy az édes, vesszőnyi rózsaliget megannyi határozott iránytűvel rendelkezik, például megmondja, hogy kik a hamisak és kik a jók, csak jól oda kell figyelni rá. Gyula bácsi a pipaszár lábát napoztatta, és hajkenőccsel a frizuráját igazgatta, úgyhogy rossz ember nem lehetett. A mama hol siránkozott, hol a tyúkokat etette vidáman, Rudi nem tudta, milyen is valójában. Gyula bácsi felesége nem találta a helyét kezdettől fogva, így reggel tulipiros ruhában
