Irodalmi Szemle, 2012
2012/3 - OLVASAT - Csanda Gábor: Antikvárium III. - Hit, remény, szerencse (esszé)
58 Csanda Gábor ző - mai olvasó a Vocabulary minden kiemelt angol szavát érti: Bible, influence, finally, general, idea, sőt alighanem azt nem érti, miért épp ezeket kell lefordítani (bib- lija, vlijaty, nakonyec, obsij, miszlj-predsztavlenyje); igaz, ellenkező irányban használva épp alkalmas az orosz szókincs felelevenítésére. Na, végül csak kifog rajtam egy szöveg (Lesson Forty-Seven; 259. oldal), már a címe elképesztő: Rubber. Pillantás a kis szótárra alant, eszerint a rubber oroszul: rezina. Csöbörből vödörbe. Előfeltevésként azt gondolom, rabló lesz vagy bérgyilkos. Egy ilyen szakadt rubber, egy ilyen aljas rezina nem is lehet egyéb. Hacsak nem valamely tipikus angol bútorraktár vagy tipikus orosz targonca. Az első mondat deklaratív jellege és többes száma meglehetősen frusztráló: We all know what rubber is. A második már sokkal-sokkal reménykeltőbb: We have seen it on the wheels of cars. A biztonság kedvéért megnézem, szerepel-e a szószedetben a wheels, igen, ebben reménykedtem: koleszo. Világos. Elég, ha meglódul az ember, s már halad is. A harmadik mondatnak is azért van értelme, mert a rubber tree már egyértelműen gumifa. És kiderül, hogy a rub out (sztyiraty) magyarul ledörzsöl, levakar, kiradíroz. S ezzel, hogy a rubber végül is radír, ezzel nem nehéz kibékülnöm, a radírban vitathatatlanul van egy nagy adag rubberség meg bizonyos fokú rezinizmus. A könyv előző tulajdonosa precíz ember lehetett: látszik, hogy mindenütt sokszor felütötte, mert a lapok jól hajtogathatok, mégsem használtak: sehol egy gyűrődés vagy maszat. Ceruzával jegyezgetett ugyan valamit, de ezeket a jeleit és szövegeit utóbb gondosan és szépen kiradírozta. Két kis megsárgult végű papírszelet maradt utána: az egyik a 122. oldalon (Lesson Twenty-Six: London), a másik a 241-en (Lesson Forty-Five: More about London). Igazán érdekelne, eljutott-e Londonba. Megint felütöm az első béléspapírnál a könyvet, nézegetem London térképét: konkrét célja, ha volt is a várost illetően, nem jelölte be az előttem olvasó. Igaz, nagyon sematikus térkép ez, Nelson admirális oszlopa van benne feltüntetve, a Hyde Park, a Temze két kanyarral, rajta a Waterloohíd, ezektől jobbra a Tower, a felső bal sarokban a Highgate temető, s alatta Kari Marx szobra. És most látom csak: egy halvány vonal, melyet elkerült a radír figyelme, Great Britan nagy térképén: Edinburgh városa, gyengén aláhúzva. Elolvastam az orosz nyelvű előszót is, meglehetős nehézségek közepette. Azt mondja, a kiadványhoz beszerezhető lemezek nélkül nem érthető meg az angol nyelv lényege, ha ezeket valamilyen oknál fogva nélkülözni vagyunk kénytelenek, hallgassuk a tanár beszédét, és ismételjük, amit mond. A megértés csak az egyik része, egészen más az angolul beszélni tudás: ehhez megkerülhetetlenül beszélni kell ezen a nyelven (neobchogyimo razgavarivaty na nyem). Ráadásul mindez összefügg bizonyos igyekezettel is, és szükséges a rendszeres és kemény munka (szvja- zano sz opregyelennimi usziljami i trebujet szisztematyicseszkogo truda). Ami, tanúsíthatom: így igaz, ahogy írva vagyon.
