Irodalmi Szemle, 2012

2012/3 - OLVASAT - Ardamica Zorán: Posztmodern gerle? 2. (tanulmány)

Posztmodem gerle?

55

Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy ez az irodalmi diskurzus nemcsak az archaikusból és a folklórból, hanem sok tekintetben a klasszikus modernség, az avantgárd vagy éppen a szürrealizmus egyes elemeiből és eszményeiből is táplálkozott, s beépítette azokat esztétikájába.

Vagy nagyon hasonló érdeklődés munkál tehát a két paradigmában, amely az általánosan emberi, morális, illetve az időszerűnek és nem megoldottnak, nem lezártnak látszó dolgokra fókuszál, vagy létezik termékeny kölcsönhatás, esztétikai interakció. Amikor azonban irodalomról beszélünk, nem csupán müvekről, szövegekről van szó, hanem az irodalmi élet történéseiről is. Kár, hogy abban viszont a két paradigma szembenállása, vagy a kommunikáció bizonyos fokú hiánya figyelhető meg. Valószínűleg az okok között szerepel a posztmodem kései bejövetele, a fáziskésés, az „egyidejű egyidejűtlenségek”, nem csak a paradigma európaihoz, világirodalmihoz képest későbbi fellépése. A késés miatt a paradigmaváltás egy olyan társadalmi konstellációba ágyazódott/ágyazódik, amelyre a fokozott érzékenység állapota - a rendszerváltás környéke, a globalizáció kelet-európai felerősödése, a politikai ellenzék differenciálódásának időszaka stb. - (volt) jellemző. Illetve a késésnek is társadalmi-politikai okai voltak/vannak inkább, minthogy az új poétika iránti affinitás hiányzott volna a magyar „írótársadalomból”.

Miként mutatkozik majd ez az ideológiai és poétikai vonatkozásaiban külön is elemezhető, szembenállásnak tűnő, de interakciókat nem nélkülöző jelensége/fo- lyamata a magyar irodalomnak a jövőben? Kérdés... Hiszen nem tudhatjuk, hogy irodalmunk vagy egyes kánonjai mennyire lesznek képesek, vagy mennyire akarják majd egyidejűsíteni önmagukat, alkotásmódjaikat és ideológiáikat a kortárs világirodalmi történésekkel. A fáziskésésekbe ágyazott folyamatok majd csupán a késéseken kívülről ítélhetőek meg tisztán, de legalábbis a közvetlenül nem érintettség, az „elfogulatlanság objektivitásával”.

JEGYZETEK

1 Cs. Nagy Ibolya: Út a méltóságtól megfosztott emberig. In Görömbei András szerk.: Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000, 81-99.

2 Vö. Ablonczy László: Vásárhelyi lakodalmas, www.hitelfolyoirat.hu/arch/0206/essze.html

3 Vö. Cs. Nagy Ibolya: Út a méltóságtól megfosztott emberig, i. m., 81-99.

4 Vö. Nemes Rita: A sorsvállalás magatartáskényszere Sütő András dramatikus szövegeiben, www. h itelfolyoirat. h u/arch/0206/essze. html

5 Magvető, Budapest, 2004.

6 Vö. Németh Zoltán: A hevégezhetetlen feladat. Nap, Dunaszerdahely, 2005, 27.

7 Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Argumentum, Budapest, 1994, 163.

8 Szirák Péter: A magyar irodalmi posztmodernség. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001, 35.

9 Uo.

10Uo„ 36.

11 Uo., 37.