Irodalmi Szemle, 2012

2012/2 - GYERMEK, IRODALOM - Csicsay Alajos: Visszhang-féle a gyermek(b)irodalomhoz (esszé)

Visszhang-féle a gyermek(b)irodalomhoz.

17

ja bekerült a szlovákiai magyar iskolák olvasókönyveinek egyikébe.) Hanem aztán jött is rá a visszhang hamarosan. Felhívott telefonon öcsém egyik unokája, mégpedig így: „Lojzi bácsi, nagyon nehéz mesét írtál nekünk. Az osztályban senki sem tudja, de még a tanító néni sem, hogy mi a propolisz. Legközelebb majd királykis- asszonyos mesét írjál, jó?” Könnyelműen tett ígéretem teljesítését addig halasztgat- tam, amíg Viktória ki nem nőtte a királykisasszonyos világát, de sajnos, az Apáink öröksége már nem keltette fel az érdeklődését.

Egy másik eset. A közelmúltban egyik óvodába, versennyel (!) egybekötött rajzkiállításra hívtak meg, azzal a kikötéssel, hogy beszéljek előbb a kicsiknek, aztán a szüleiknek városunk szülöttjéről, Sebők Zsigmond íróról. Udvariatlanság lett volna elutasítani a megtiszteltetést, hát elfogadtam. A gyerekeknek összeheve- nyésztem egy mesefélét arról, hogyan ébresztett fel reggel az ablakunk alatt éneklő feketerigó, meg mit üzentek neki a közeli fákon fészkelő vadgalambok, s aztán a szülőknek felvázoltam röviden, ki volt Sebők Zsigmond, megjegyezve, hogy bizony ő inkább a kamaszoknak írt, és tudomásom szerint ő volt az első magyar író, aki ezt szándékosan tette. A végén a magyar-képzőművész szakos kollégám, a zsűri elnöke, helyre is rakott engem, mondván, teljesen mindegy, kinek ír egy író. Sebők Zsigmond „meséit” is le lehet egyszerűsíteni annyira, hogy az óvodások is megértsék. Meglepetésemben nyeltem egy nagyot, és hallgattam róla mindmáig. Azonban nem tudom, nem lennének-e az ilyen okos mese-leegyszerüsítő lelemények is besorolhatók az M. Csepécz Szilvia által leírt macerás dolgok közé?

3D>htm!< (internet - hajtogatás játék), maratás papíron, 2007. Fotó: Marko Horban