Irodalmi Szemle, 2012
2012/1 - Szerzőink
OLVASÓ című, Bárczi Zsófia szerkesztette oktatási segédletünk mai, 5. számában: Keserű József: Az újraértett Krúdy Rigó Gyula: Módszertan i ja vasiatok Krúdy Gyula és A hídon (Negyedik út) című elbeszélés értelmezéséhez és tanításához Eddigi összeállításainkban: 2011/2012-4. (2011. december, 12. szám) - Pilinszky János költészete (Tolcsvay Nagy Gábor, Brutovszky Gabriella) 2011/2012 -3. (2011. november, 11. szám) — Radnóti Miklós költészete és a Hetedik ecloga (N. Tóth Anikó, Petres Csizmadia Gabriella) 2011/2012 -2. (2011. október, 10. szám)- Tőzsén Arpád költészete (Németh Zoltán, Brutovszky Gabriella) 2011/2012 - 1. (2011. szeptember, 9. szám) - Móricz Zsigmond: Rokonok (Benyovszky Krisztián. Petres Csizmadia Gabriella) Következő összeállításaink: 2011/2012 -6. (2012. február, 2. szám) — Móricz Zsigmond novellái (Szilágyi Zsófia, Kuklis Katalin) 2011/2012 -7. (2012. március, 3. szám) — Arany János balladái (Nyilasy Balázs, Pentz Anna Mária) A MADACH-POSONIUM KÖNYVKIADÓ ÚJ KÖNYVEI Csia.i.wi László mi nk ú fi tépf zetet aritmiái jn 1*540» fjki e verseket toiftd vERsiftnfAm ellenírta CSELENYI LÁSZLÓ: A képzelet aritmiái avagy Aki e verseket mind ellenírta Verstörténések, 1955-2010 Kötetünk - a Cselényi László munkái címmel, 2001-ben indult életmű-sorozat nyolcadik darabja - a költő legkorábbi és régi, hagyományos formában íródott verseinek és későbbi ihletésű, avantgárd-posztmodem montázsainak, robusztus szó- és fogalomözöneinek, alulstilizált szövegeinek az egymás mellé rendelése. Távolról sem életművet prezentáló válogatás, de mivel idővonala a zsengéktől - a legkorábbi itt közölt vers 1955-ből való, azaz a költő tizenhét évesen írta - máig ível, sajátos módon mégis Cselényi egész költői életművét befogja. GÁL SÁNDOR: Mintha mindig alkonyat lenne Emlék és napló A múlt század hatvanas éveinek első felében költőként feltűnt Gál Sándor jelen kötete rendhagyó életregény: emlékiratnak indul, életrajzi regénnyé súlyosodik, majd a Második könyvben, a naplóvá stilizált életanyagban mintha megint a lírikus, az öregedő, súlyos betegségekkel küszködő költő szélsőségesen szubjektív hangját hallanánk. Ugyanakkor az anyag és a formálás epikus szélességében, az irodalmitársadalmi és személyes történelem összefonódásában, a narráció szintetizáló igényében lehetetlen nem érezni és látni a regény, az epika műfaji polimorfiáját. (iái Sándor Mintha mintli« nil,innal lenni1 Nyelvhasználat nyelvtudomány nyelvművelés JAKAB ISTVÁN: Nyelvhasználat - nyelvtudomány - nyelvművelés Anyanyelvűnk megtartása, művelése - kisebbségben Az ismert nyelvész, nyugalmazott egyetemi oktató könyvének címe és alcíme szinte tartalmi ismertető is. Egy mondat a bevezetőjéből, amely a célját is megvilágítja: „A nyelvművelésnek mint tevékenységnek mai felfogásunk szerint nem csupán a nyelvre kell hatnia, hanem a nyelvet beszélő emberre is, tehát nem csupán a nyelvi tervezés, hanem az ember nyelvi művelése is a céljai közé tartozik. S az ember egyébként sem tanulhat meg a nyelvről mindent az iskolában, bizony sok egyebet kell később az életben megtanulnia róla. Miért ne adhatnánk neki erre lehetőséget?“ DOBOS LÁSZLÓ: A kis Vikiiig Ifjúsági regény A kis Lars norvég apa és magyar anya gyermeke. A szerző magyar és norvég mesékből teremt számára sajátos nyelvet, s az érzékeny lelkű kisfiú ebben az elégikus lejtésű nyelvben éli meg szülei szomorú válását. A könnyes-szép történet először 1990-ben jelent meg, a mű a magyar gyermekirodalom igazi gyöngyszeme. ISSN 1336-5088 III I 0 1 II lil I Ilii 9 771336 508 00] I I
