Irodalmi Szemle, 2011
2011/10 - GYERMEK, IRODALOM - László Noémi: Kurjantások; Félsz; Víz (gyermekversek)
LÁSZLÓ NOÉMI Kurjantások Félsz Pitypang, pinty, páva, tulipán: ha megkapnám, megtartanám. Kútkáva, gém, palástszegély: cibálja cifra szenvedély. Rokolya, sátor, rózsafánk: leszek bohó, mohó, falánk. Szeder, cseresznye, málnavér: szívem-szám megülte a dér. Égig érő fa (fotó: Garas Kálmán) Nem félek semmitől, semmitől félek, nyugodt vagyok, mert nem rág a méreg. Nyugodt vagyok, mert tombolni kár, bóbiskol bennem a bánatmadár. Bóbiskol bennem a karmos sötét, érzem, a szárnyát hogy tárja szét, hallgatok, hátha nyugton marad. Tartsd te is otthon vészmadarad. Víz Locsogó fényesség, tavi tükör, most zúdult le az ég üstjeiből, most omlott le a nap tüzkatlanából, azért világok Susogó síkosság, folyami ár, dübörög sziklák lábainál, araszol rétek szirmai közt, viszi a szöszt. Hullámzó hatalom, sós végtelen, megnyílik, bezárul végzetesen, morajlik, habot vet, apad és árad, eljön utánad.
