Irodalmi Szemle, 2011
2011/1 - Filep Tamás Gusztáv: „ ...megtartani a magyar művelődésnek ezt a várat” (Két fejezet egy monográfiából)
84 Filep Tamás Gusztáv kára kérte a tagokat és külön buzdította a magyar szellem ápolására a magyar nőket.”15 Az új elnök adományozta pénzből - ezerkétszáz korona - Petőfiről írandó költeményre, magyar tárgyú történelmi és népies novellára és „Pozsony képzőművészeti nevezetességeit tárgyaló” tanulmányra írtak ki pályázatot. Kormányhatósági rendeletre ez évben minden egyesület alapszabály-módosításra kényszerült. AToldy Kör is elkészítette és június 15-én rendkívüli közgyűlésén elfogadta, majd benyújtotta az új dokumentumot. Ezután első - bár még neve említése nélküli - szereplésére a Katolikus Kaszinó segítségével, annak neve alatt és nagytermében került sor, majd már saját nevén a Primáši palota tükörtermében, 1921. december 3-án. 1922-ben váltak havi rendszerességűvé irodalmi, művészeti, természettudományi tematikájú — a sajtóban méltatott és a közönség körében népszerű — rendezvényei. Ekkor már közvetetten politikai vonatkozású föllépésre is volt lehetőség: az 1922. március 25-i Shakespeare-est kiegészítéseképpen Jablo- niczky János, a prágai parlament magyar - keresztényszocialista - országgyűlési képviselője tartott előadást „a jog újabb irányáról”,16 sőt, már korábban, a január 21- i, több tárgyat egybekapcsoló esten Aixinger László olvasott föl előadásszöveget az újságírásról és az újságírókról. Az ő szerepe ezáltal vált fontossá a kör működésében: „bekapcsolódása [...] nagy nyereséget jelentett és sokoldalú tevékenységével, szervező tehetségével örökre beírta nevét a kör történetébe”.17 A február 25-i esten többek között Bartók Béláról is volt előadás, Stampfel Hugó tartotta. Az irodalomban már kevésbé tudott ráhangolódni a kör a modem értékekre. Ezt az őszi évad előadásainak témái - Gárdonyi Géza jelentősége (igaz, ez konkrét eseményhez, az író egy hónappal korábbi halálához kapcsolódott) - és címei - Jan- kovics Marcell: A magyar asszony a régi századokban - is mutatják. Mindez egybecsengett Esterházy programbeszédének a tartalmával. Az ott mondottakat szolgálta a magyar körökben országosan megrendezett Petőfi-ünnepségekhez való pozsonyi csatlakozás is: a Toldy Kör első Petőfi-ünnepségét 1922. december 17-én rendezték meg. Az 1922 júliusában kitűzött pályatételek is Petőfihez kapcsolódtak. Az 1922-es közgyűlésen — május 21-én tartották — „elhangzott felszólalásokból, valamint beszámolókból kitűnt, hogy a tespedés időszaka elmúlt és friss erők bevonásával az egyesület ismét visszanyerte vezető szerepét a pozsonyi magyar kulturális élet irányításában”.18 Alelnökké választották Jankovics Marcellt, akinek Tamás Lajos szerint nagy szerepe lett a következő években bekövetkezett fejlődésben. Ennek lényeges tényezője volt a fiatal pozsonyiak bekapcsolása, akik „tömör sorokban, önzetlen lelkesedéssel és győzelmes munkakedvvel”19 álltak a kör vezetői mögé. A fiatalok kezdeményezték a szlovákiai magyar irodalom első, Új Auróra című évkönyvének megjelentetését; a kiadványt Dobai János, a kör főjegyzője és a fiatalok egyik vezetője, Somoskeőy István szerkesztette. A tisztikar és a választmány ez évi megválasztásánál azok közül, akiknek a munkáira eddig hivatkoztunk, vagy akiknek a nevét valamely fontos esemény kapcsán említettük, Aixinger László, Limbacher Rezső (Peéry Rezső apja), Rigele Alajos és ifjabb Vutkovich Sándor
