Irodalmi Szemle, 2011

2011/9 - OLVASÓ 2011/2012 -1. - Petres Csizmadia Gabriella: Módszertani javaslatok Móricz Zsigmond Rokonok című regényének értelmezéséhez

Módszertani javaslatok Móricz Zsigmond Rokonok című regényének értelmezéséhez

93

A szereplők véleményei a rokonság fogalmáról: Három csoportra osztjuk a diákokat. A csoportok húznak egy, valamely szereplő nevét tartalmazó kártyát (Kopjáss, Lina, polgármester), majd - a szöveg alapján - megállapítják, mit gondol(hat) az adott szereplő a rokonság fogalmáról, a rokonokról. Kiindulásképpen a tanár felír a táblára egy idézetet. Ezután frontálisan megbeszéljük a véleményeket, illetve közösen megállapítjuk, hogyan viszonyulnak egymáshoz az egyes értelmezések:

2. A cselekményszerkezet vizsgálata:

Történetpiramis készítése: Először kiscsoportokban dolgozva, a történet fő szálát megragadva vázoljuk a mű cselekményét a főszereplő szempontjából. A csoportmunkát közös megbeszélés követi.

____________________(a főszereplő neve)

_____________ __________(jellemzése 2 szóban)

___________ _________ ________(3 szó a fő helyszínre)

________ _________ _________ _______(4 szó a problémáról)

_____ ______________________________(5 szó az egyik eseményről)

___________________________________________(6 egy másikról)

_____ _____ ______ _____ _____ _____ _____(7 egy harmadikról)

_____ ______ ______ ______ ______ _____ _____ _____(megoldás)

A kezdés és a zárlat vizsgálata: Felolvassuk a regény kezdő- és zárósorait, amelyekben Kopjássról kapunk információkat, azonban a szereplő bemutatása ellentétes irányokat mutat. A főszereplőn lezajlott változásokat a forró szék játékával ábrázoljuk. Valamelyik tanuló a történet kezdősoraiból megismert optimista Kopjáss bőrébe bújik, a többi diák „kifaggatja”, vallatja lelki állapotáról, gondolatairól, vágyairól, terveiről stb. Az itt megszólaló Kopjáss még nem tudja, milyen sors vár rá. Ajátékot egy másik diák folytatja, aki a történet végén szereplő kiábrándult Kopjáss karakterét szemlélteti: neki az események fényében kell válaszolnia társai kérdéseire (pl. hogy érzi most magát; hogyan értékeli tetteit; mit csinálna másképp). A szerepjátékot vállalt diákok Е/1-ben, Kopjáss nevében beszélnek, és az „ő fejével” gondolkodnak. Ezután megbeszéljük a „két Kopjáss” közti különbséget, a szereplő változását.

3. A narráció vizsgálata:

Idézetkártya: Három csoportban dolgozunk ismét. A tanár előre elkészített három szövegrészt, amelyek közül egyet-egyet húznak a csoportok. Mindegyik kártya a szabad függő beszéd eljárásait ábrázolja. Feladat: Válasszuk szét az idézetben az elbeszélő és a szereplő szólamát! Ezt követően az itt közölt módon a tanár kivetíti az idézetkártya

polgármester:

Kopjáss:

Lina:

„Ez így van Magyarországon, kicsi az ország, mindenki rokon. ”