Irodalmi Szemle, 2011

2011/9 - TÁRSADALOM, KULTÚRA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái III. (tanulmány)

64 Alabán Ferenc Az összmagyarságról kialakított kép változik meg azzal a körülménnyel is, hogy az 1989-es politikai rendszerváltás vívmányaként a különböző okok miatt emigrációba kényszerült magyar írók, szerkesztők és tudósok hazatérhettek az anya­országba. Itt elsősorban a második világháború utáni nyugati magyar irodalomra és képviselőire kell gondolnunk (beleértve a tengerentúli alkotókat is), akik 1946-ban és 1956-ban elhagyták Magyarországot, s akik közül 1989 után többen hazatértek. A komplex értékelő összefoglalások még váratnak magukra, de az eddigi vélemé­nyekből kitűnik, hogy az emigrációt több esetben a magyar nemzeti kultúra és nem­zeti közélet virtuális rendszerébe helyezték el, szervezeteiket, kiadóikat és szer­kesztőségeiket a virtuális Magyarország részeiként kezelik, amelyek hitelesen szol­gálták a nemzeti identitás és kultúra megerősödését, beleértve a magyar történelem 20. századi sorsdöntő eseményeinek interpretálását is. Pomogáts Béla így értékelte az emigráció küldetésének egyik alapismérvét: „Az emigráció szellemi életének és az emigráns intézményrendszernek nagy érdeme, hogy képes volt megőrizni azokat a kulturális és erkölcsi értékeket és hagyományokat, amelyeket a hazai irodalmi és tudományos kultúra cenzurális okok következtében, azaz durva politikai kénysze­rűségek miatt nem őrizhetett, vagy csak ritkán őrizhetett meg.”11 Az emigráció él­ményei és tapasztalatai szerves részévé kell, hogy váljanak az egyetemes magyar kultúrának és irodalomnak, nem csupán az értékvédelem és hagyományőrzés terén, hanem a hiteles történelmi tanúságtétel szintjén is. {Folytatjuk) JEGYZETEK 1 A csillagos zászló 1955 óta volt az Európai Tanács jelképe, amit 1986-ban emeltek az Unió hiva­talos lobogójává. (Jelképében a háttér a kék eget, a csillagok az európai embereket szimbolizálják. A 12-es számnak nincs köze a tagállamok számához, a teljességet igyekeznek jelképezni.) Megjegy­zendő, hogy az európai zászló használata mellett a tagállamok megtartják saját nemzeti szimbólu­maikat, így lobogóikat is. 2 Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén Ludwig van Bee­thoven IX. szimjöniájának negyedik tételéből az Örömódát fogadták el európai himnusznak. (Meg­jegyzendő, hogy emellett minden tagország megőrzi saját nemzeti himnuszát.) 3 Annak emlékére, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter először 1950. május 9-én fogal­mazta meg az Európai Unió eszméjének gondolatát. 4 A Pápai Lívia textilművész készítette szőnyegen Magyarország történeti térképe mellett szerepel­tek a magyar történelem nagyjai, feltalálói, világszerte ismert tudósai, épületei és nemzeti szimbó­lumai. 5 2000-ben és 2010-ben is megjelent Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György Jelképtár című kötete (Helikon Kiadó, Budapest). Lukácsy Sándor összeállításában 2000- ben adta ki az Athenaeum Könyvkiadó a Nemzeti Magyar klasszikusok gondolatai az anyanyelvről és hazáról című kötetet, melyről az összeállító ezt írta a kiadvány fülszövegében: „Szükség volna egy hazai gyűjteményre, mely tartalmazná azokat a szövegeket, melyeknek ismeretét az egészséges nemzeti tudat nem nélkülözheti. Egy könyvre, melyből ki-ki megtudhatná, milyen időtálló és pa­rancs értékű gondolatokat hagyományoztak ránk elődeink e földről, népéről és történelméről, a tár­sadalmi lét vezéreszméiről, a közéleti viselkedés normáiról...”

Next

/
Thumbnails
Contents