Irodalmi Szemle, 2011

2011/9 - TÁRSADALOM, KULTÚRA - Lampl Zsuzsanna: Ki az elit? (tanulmány)

58

Lampl Zsuzsanna

Mészáros Magdolna 2011: Betekintés a szlovákiai elit szociológiai elméletébe és kutatásába. In Kovách Imre szerk.: Elitek a válság korában. MTA PTI - MTA ENKI - Argumentum, Budapest, 125-143.

Lampl Zsuzsanna 1999a: A saját útját járó gyermek. Három szociológiai tanulmány a szlovákiai magyarokról. Madách-Posonium, Pozsony

Lampl Zsuzsanna 1999b: Vállalkozások és vállalkozók 1989 után., Lilium Aurum, Dunaszerdahely

Lampl Zsuzsanna 2008: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nemcsak az együttélésről. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

Lampl Zsuzsanna 2010: A szlovákiai magyarok politikai orientációja. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010. március, zárójelentés

Petőcz Kálmán 2009: Status quót vagy státust? In Hatékony érdekérvényesítést. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 11-17.

Tóth Károly 2009: Bevezető. In Hatékony érdekérvényesítést. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 7—11.

http://parkanver.blogspot.com/2009/01 /mi-fn-terem-szlovkiai-magvar-elit.html

JEGYZETEK

1 A Kovách Imre által vezetett kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének égisze alatt zajlott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Innotars programja támogatásával.

2 Kulturális elit, gazdasági elit, értelmiség, vállalkozók - részben összefonódnak, részben összemosódnak. A kulturális és gazdasági elit többnyire az értelmiség és a vállalkozók közül kerül ki. Ezenkívül a szlovákiai magyar vállalkozói réteg részben épp a pályát módosító értelmiségiekből regru- tálódott, s az 1997-ben megkérdezett vállalkozók közül ma már többen a gazdasági elithez tartoznak. Ugyanakkor sokan „mellesleg” ma is értelmiséginek érzik, tartják magukat.

3 Tíz évvel később magyar egyetemisták körében végeztem egy felmérést (Lampl 2008), amely az értelmiségi léttel is foglalkozott. Az eredmények épp a specifikus minta miatt nem hasonlíthatók ösz- sze teljes egészében az értelmiségkutatás eredményeivel, de mindenképpen tanulságosak, mert teljesen ellenkező magatartásról tanúskodnak. A fiatalok nagyjából kétharmada ugyanis már diákként értelmiséginek tartotta magát, annak ellenére, hogy csak részben, vagy egyáltalán nem felelt meg a saját maga által megfogalmazott értelmiségképnek, ami túldimenzionált önbizalomról árulkodott.

4 A szlovák elitre ez még inkább jellemző (Bahna-Džambazovič 2010), ami többek között módszertani kérdéseket is felvet (Mészáros 2011:127).

5 Ennek a jelenségnek sok összetevője van. Csak néhányat említek. Már az egyetemi évek alatt megfigyelhető, hogy a magyar nemzetiségű diákok elkülönülnek a szlovák diákoktól. Ennek bizonyára több oka van, például az a természetes attitűd, hogy mindenki a saját csoportjához húz, de az is közrejátszhat, hogy a magyar környezetből, magyar iskolákból érkezett elsősök még bizonytalanok a szlovák nyelvben, szégyellik magukat stb. Akármi is ennek az oka, a magyar diákok szociális hálójából hiányoznak a szlovák „láncszemek”, s később már nehezebb bekerülni a szlovákok kapcsolat- rendszerébe. További lehetséges ok, hogy azok a problémakörök, amelyekkel a szlovákiai magyar elit - főleg a kulturális elit - foglalkozik, többnyire a szlovákiai magyarsággal kapcsolatosak, és ezek iránt a szlovákok körében kisebb a tolerancia és a befogadókészség. Az elit körében gyakran felmerül a kérdés: lehet, hogy a szlovákok sem zárkóznának el, csak nyitni kell feléjük? Igen, de ki kezdeményezzen? Mert arra is van sok példa, hogy a magyarok kezdeményeznek, de a szlovákok részéről nincs érdeklődés, vagy ha van, akkor a szlovákiai magyarokat csupán egyfajta „hídnak” tekintik Magyarország és a magyarországiak felé, vagyis nem együttműködni akarnak velük, hanem ki akarják őket használni. A „szlovákok felé nyitás” témakör egyik kicsúcsosodása a szlovákiai magyar politikai elit kettéosztódása volt (persze ez csak az egyik oka a pártszakadásnak), amikor a