Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - TÁRSADALOM, KULTÚRA - Lampl Zsuzsanna: Ki az elit? (tanulmány)
Ki az elit? 55 Mindkét elit egyetért abban, hogy a gazdasági elit bír a legnagyobb hatalommal. A politikai elitet a gazdasági elitminta tagjai a második helyre, a kulturális elitminta tagjai a harmadik helyre sorolták (az utóbbiak a miniszter és a politikai elit befolyása között minimális különbséget látnak). A kulturális elit hatalom tekintetében bizony alaposan lemarad a másik két elittől. A megkérdezettek elsősorban a gazdasági és a politikai csoportosulásokat tartják a hatalom hordozóinak, s úgy látják, hogy az egyes csoportosulásokhoz tartozó személyek befolyása nem ér fel ezeknek a csoportoknak a hatalmával (leszámítva a már említett minisztert a kulturális elitmintánál). A felsorolt személyeket illetően mindkét elit ugyanazt a sorrendet alakította ki, bár a gazdasági elit mindegyik személynek kisebb befolyást tulajdonított, mint a kulturális elit, kivéve az ország egyik legnagyobb vállalata felső vezetőjét, akinek nagyobb hatalmat tulajdonitott, mint a kulturális elit (vagyis a gazdasági elit kicsit „hazabeszélt”). A legbefolyásosabb személyek tehát a miniszterek, majd a pénzügyi és a gazdasági szféra fő képviselői. Utánuk következnek a parlamenti képviselők, azaz a politikusok. A kulturális elit képviselői - az ország legismertebb televíziós kommentátora, az ország legnagyobb egyetemének, azaz a pozsonyi Comenius Egyetemnek a rektora - az elit szerint az előbbieknél sokkal kisebb befolyással bírnak. S a megkérdezettek ugyancsak alacsonyan értékelik a saját, az elit-státusból eredő befolyásukat is, amelytől kisebb befolyása már csak az átlagpolgárnak van. Még a gazdasági elitre is jellemző ez, hiába, hogy a legnagyobb gazdasági vezetőknek akkora hatalmat tulajdonítanak (persze a szlovákiai magyar gazdasági elitből nagyon kevesen tartoznak ebbe a rétegbe). S az is nagyon érdekes, hogy míg a gazdasági elitet az ország legbefolyásosabb csoportosulásának tartják, önmagukat, mint e csoport tagját sokkal kevésbé tartják befolyásosnak. Ugyanez a kulturális elitre is érvényes. Igaz, a gazdasági és a politikai elithez képest lényegesen kisebb hatalmat tulajdonít a saját rétegének (ez nagyjából a kommentátor és a rektor hatalma között mozog, s az sem véletlen, hogy a média emberét befolyásosabbnak látja, mint a tudomány emberét), de önmagának, mint a csoport tagjának ennél is sokkal kisebb befolyást ítél. Ezekre az értékelésekre nagyon sok tényező hat. A már említett rétegidentitás hiányán, s azon kívül, hogy az elit némely tagjai hiányos tevékenységüket, közösségi passzivitásukat tekintve igazából tényleg nem tartoznak az elithez, de még az értelmiséghez sem, csak szimplán diplomások, az is magyarázat, hogy a szlovákiai magyar és a szlovák elit társadalmi befolyás szempontjából két különböző súlycsoportot képez (aminek természetesen ugyancsak több oka van). Nem mintha a szlovák értelmiségnek olyan hatalmas befolyása lenne az ország ügyeire. További tényező, hogy a mintában szereplő akár kulturális, akár gazdasági elit-tagok nagyrészt inkább a helyi elit tagjai, akik országos szinten nem igazán tényked(het)nek. Ezt részben a 3. táblázat adatai is bizonyítják. S azt is alátámasztják ezek az ada
