Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - TÁRSADALOM, KULTÚRA - Lampl Zsuzsanna: Ki az elit? (tanulmány)
52 Lampl Zsuzsanna végzettsége van. A férfiak iskolázottabbak, mint a nők, s minél fiatalabb korcsoportról van szó, annál magasabb a diplomások részaránya. Mindkét elit többségét (65—75%) elsőgenerációs értelmiségiek képezik, akik különböző társadalmi csoportokba tartozó szülők gyermekei. Részben falusi származásúak, részben vidéki kisebb-nagyobb városok szülöttei, tehát társadalmi eredetét tekintve a szlovákiai magyar elit heterogén népesség. Az életszínvonal vizsgált mutatói szerint mind a kulturális, mind a gazdasági elit jobban él a szlovákiai magyar átlagnál. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az elit zöme több lábon áll: a kulturális elit háromnegyedének, a gazdasági elit 83 százalékának az elsődleges munkahelyén/vállalkozásán kívül „másodállása” is van. Fő tevékenységi területén a gazdasági elit 86 százaléka vezető posztot tölt be. A kulturális elitre ez kevésbé jellemző, bár többségük (59%) szintén vezető pozícióban van. Az elit státus Az 1997-es értelmiségkutatás egyik érdekes tapasztalata az volt, hogy bár a megkérdezettek megfeleltek a saját maguk által megfogalmazott értelmiségkritériumoknak, döntő többségük mégsem tartotta magát értelmiséginek. Ok azt tekintették értelmiséginek, akit mások tartanak annak. Ez egyebek mellett az értelmiség önbizalomhiányáról is árulkodott.’ A kulturális és gazdasági elitnek sincs egyértelmű, biztos rétegidentitása. A kulturális elitnek csupán 38 százaléka, a gazdasági elitnek is csak 42 százaléka sorolja magát a kulturális, illetve gazdasági elitbe. A kulturális elit leginkább önmagával, a szakmai elittel és a nemzeti elitértelmiséggel azonosul, legkevésbé a gazdasági elittel. A gazdasági elit első számú referenciacsoportja a szakmai elit, majd a gazdasági elit és az igazgatási elit. Legtávolabb inak a művészi elitet érzi. Mindent összevetve elmondható, hogy a megkérdezettek többsége nem tartja magát az adott elit tagjának.4 A 2009-es kutatás nem firtatta az elithez tartozás kritériumait. Azonban visszatérve az 1997-es értelmiségkutatáshoz, amelyben a megkérdezettek az értelmiség küldetését abban látták, hogy az szakmájának és érdeklődési területének megfelelően gazdagítja a közösség életét, továbbá a közösség példaképévé válik és az élet különböző területein, beleértve a közéletet, vezető szerepet vállal, joggal feltételezzük, hogy efféle elvárások az elithez is kötődhetnek. S vajon az elit mennyire felel meg ezeknek? A közösségi munka egyik ismérve a különböző szervezetekben való tagság. A szervezeti tagságot illetően a kulturális elit aktívabb a gazdasági elitnél. A leggyakrabban említett szervezettípus a tudományos/művészeti társaság, melynek munkájában a kulturális elit 59, a gazdasági elit 34 százaléka vesz részt. Elsősorban hazai, majd nemzetközi szervezetekről van szó. Önkéntes szervezetben a kulturális elit 35, a gazdasági elit 24 százaléka tevékenykedik. A többi szervezet munkájában ennél is kevesebben vesznek részt. Ahhoz képest, hogy mindkét elit számára fontos a szakmaiság (emlékeztetnék a fentebb említett szakmai elittel való azonosulásukra), érthető, hogy fontosnak tartják a tudományos és a művészeti szervezetbeli tag
