Irodalmi Szemle, 2011
2011/1 - Lacza Tihamér: Minerva kalitkába zárt baglya. A magyar nyelvű ismeretterjesztés lehetőségei a kommunista Csehszlovákiában (tanulmány)
62 Lacza Tihamér Mivel elsősorban a „tanuló ifjúságnak” szánták, gyakran szerepeltek benne érdekes, otthon a konyhában is elvégezhető fizikai, kémiai és biológiai kísérletek, feladatok. A folyóirat 1963 decemberében szűnt meg. Feltehetően a prágai kiadóvállalat nem kívánta tovább „szponzorálni”, már csak azért sem, mert időközben - 1961 januárjában - elindult a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társulat égisze alatt a Természet és Társadalom havilap, amely lényegében a Príroda a spoločnosť szlovák folyóirat magyar nyelvű változata volt, miután az ott megjelent cikkeket adta közre magyarul, bár nem mutációban, hanem sajátos - az olvasó számára nem világos - szerkesztési elvek alapján. A lap első kiadója a ma is létező magyarországi Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - közismert rövidítéssel: TIT - csehszlovákiai megfelelője volt, de a nevében szereplő „politikai” jelző jóval nagyobb súllyal esett latba, mint a határon túl. A csehszlovákiai társulatnak regionális szinten voltak magyar aktivistái is, akik - más tömegszervezetekkel4 együttműködve — különböző, elsősorban mezőgazdasági témájú előadásokat és tanfolyamokat szerveztek a dél-szlovákiai járások magyarok lakta településein, időnként alkalmi kiadványokat is megjelentettek magyar nyelven. Sajnos minderről Szőke József - egyébként nagyon fontos és hasznos - négykötetes bibliográfiájában nem sok adatot találunk, ahogy az említett folyóiratokban megjelent írásokról sem. Alighanem érdemes lenne alaposabban is szemügyre venni ezeket a periodikákat, hogy képet alkothassunk az akkoriban preferált tudományos és műszaki témákról, s egyúttal szembesüljünk az ismeretterjesztő cikkek nyelvezetével is. A helyes magyar szak- kifejezések használata ugyanis kezdettől fogva a tudományos ismeretterjesztés legnagyobb problémája volt tájainkon. Sok magyar nemzetiségű szakember éppen emiatt eleve nem vállalkozott rá, mert a szakterületén használt szavakat csak szlovákul vagy csehül ismerte pontosan, s ha egy-egy magyar lap újságírója munkájáról kérdezte, legfeljebb körülírással vagy a szlovák kifejezés tükörfordításával próbálta meg elmagyarázni a lényeget. Ebből olykor komikus félreértések és „leiterja- kabok” adódtak, de innen erednek a szlovákiai magyar köz- és sajtónyelvből szinte mindmáig kiirthatatlan szlovakizmusok, amelyek jó néhány nyelvművelőnknek és nyelvészünknek kínáltak témát, lehetőség teremtve egyszersmind a nyelvi ismeret- terjesztés folyóiratbeli művelésének is.s Később a Természet és Társadalom kiadója a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot felváltó Szocialista Akadémia Szlovákiai Központi Bizottsága és az Obzor Kiadóvállalat6 lett. A folyóirat fennállásának közel harminc éve alatt - 1990 júniusában szűnt meg - nem tudott a szlovákiai magyar szellemi élet szerves részévé válni. Főszerkesztői mindvégig szlovák nemzetiségű személyek voltak, a magyar változatot általában egy vagy két szerkesztő állította össze, és a cikkeket néhány külső munkatárs fordította. Egy alkalommal megpróbáltam cikket megjelentetni a lapban, mire azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez csak úgy volna lehetséges, ha szlovákul is megírnám. Nyilván a főszerkesztő kívánta magát ezzel biztosítani, nehogy szakmai és/vagy ideológiai szempontból prob-