Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - Pegazus Pályázat 2011- Vida Gergely értékelése
Holmi 91 is vannak köztünk, értelmetlen volna tagadni, hiszen közelmúltunk körülményei nem voltak azonosak; ha árnyalatokban tér is csak el, de mégis más-más múlt áll mögöttünk, ebből következően más reflexek, más félelmek, más preferenciák az értékekben érvényesítik a hatásukat. Nekem erről az átlagnál jobb képem lehetett, mert az 1960-1970-1980-as években kiadóknál dolgoztam, és bőven olvastam a Madáchtól, a Kriteriontól, a Fórumtól érkező kéziratokat. Volt ugyanis egy Közös Könyvkiadás elnevezésű szerződéses kapcsolat országaink között, s akkora értékben lehetett magyarországi könyveket szállítani a magyar kisebbségekhez, amilyen értékben rendeltünk tőlük a kiadványaikból. E könyvrendelésről, gondolom, itt, Szlovákiában, az idősebbekben leginkább egy rossz emlék idéző- dik fel, mert éppen a tehetséges, új nyelvet beszélő itteni fiatal költők Egyszemű éjszaka című antológiájával esett meg a szégyen, hogy a magyarországi, politikai ízű elutasítás miatt kerültek veszélybe, hurcolták meg őket. Ez a szégyenteljes eset szerencsére kivétel volt: mi, lektorok - hiszen a kiadóknál a cenzorok mellett jól olvasó, jó ízlésű lektorokra is szükség volt - szívesen, készséggel javasoltuk a kéziratokat átvételre. Pedig persze akadtak köztük nagyon gyengék is. Olyanok, amelyek egy elavult írói beszédmód zárványai voltak. S ezek voltaképpen megsejttették velünk, hogy milyen nehéz egy megtizedelt értelmiséggel újrainduló kulturális életben bekapcsolódni a nagyvilág vérkeringésébe, amikor még a saját nyelvterülete vérkeringéséből is kirekesztődött a magyar. Az anyaországi is, szögezzük le, mindannyiunkat veszteség ért, de a kisebbségi magyar irodalmak számára mégis nagyobb erőpróba volt egy igényes, korszerű szellemi életet létrehozni saját megcsapolt erejéből. És elkápráztató névsort lehetne most felhoznom, hogy milyen fényes tehetségek, művek születtek meg ebben a helyzetben: magyarul, de a nagyvilág szellemi áramlataiba illeszkedve. Tálamon Alfonz, e most átadásra kerülő díj névadója is közéjük tartozott. Izig-vérig újító, kísérletező, s ilyen értelemben egyetemesen korszerű író volt, de ehhez hozzá kell tennem egy nagyon fontos elemet: kötődését a földhöz, éppen ahhoz a földdarabhoz, amelyen élete zajlott, ahonnan legelvarázsoltabb ötleteit adó tapasztalatai származtak. Két forrásból kell összefolynia a művészetnek: a világra nyitott fogékonyságból és a megélt élethez, a közösségben megélt élethez való józan, természetes ragaszkodásból. Tudom, hogy akik e dijat eddig megkapták, tudják ezt, és remélem, hogy a következő díjazottak is tudni fogják. Pegazus Pályázat 2011 A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi székházában június 3-án adták át a Szlovákiai Magyar írók Társasága idei Pegazus irodalmi alkotópályázatának díjait. A díjazottakat a BARAK LÁSZLÓ költő, GÖRÖZD1 JUDIT irodalomtörténész és VIDA GERGELY költő összetételű bírálóbizottság nevében ez utóbbi, a zsűri elnöke, valamint a külön- díjban részesítetteket TŐZSÉR ÁRPÁD költő, író és DUBA GYULA író értékelte. Vers kategóriában: 1. Gužák Klaudia (Rimaszombat); II. a zsűri a díjat nem osztotta ki; III. Puzsér Zsuzsanna (Gúta), Hajtman Kornél (Párkány). Tőzsér Árpád, Kossuth- díjas költő különdíja: Vörös Gergely (Lég-Szász), Gužák Klaudia (Rimaszombat). Próza kategóriában: I. Nagy Csilla (Losonc); II. Nagy Krisztián (Dióspatony); III. Gužák Klaudia (Rimaszombat). Dicséretben részesült Takács Zsuzsi (Dunaszerdahely) és Koncz Csilla (Somorja). Duba Gyula, József Attila-díjas író különdíja: Fiala Ilona (Pozsony).
