Irodalmi Szemle, 2011

2011/7 - IDENTITÁS, HUNGAROLÓGIA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái I. (tanulmány)

72

Alabán Ferenc

— a közéleti tettekben az eddigieknél tágabb összefüggésrendszerben szükséges gondolkodni és az európai integráció biztosította lehetőségek között új, komplex viszonyulási rendszert kell kialakítani az élet minden területén, így a társadalom- és gazdaságszervezésben, a tudományban, az irodalmi életben és a művelődésben egyaránt;

— az egyén és a kisebbségi nemzeti közösség identitásának megerősödésében biztosítva legyen a meghatározó szereppel bíró anyanyelvi nevelés és gyakorlás minden művelődési szinten. Ez a feltétel azonban alapvetően több dologhoz kapcsolódik, mivel a kisebbségi (nemzeti) identitás őrzéséhez/megőrzéséhez „intézmények” kellenek, tehát a család, az iskola, az egyház, a népi hagyományokat őrző csoportok, a média (televízió, újság) és az érdekvédő politikai párt/pártok. Ha ezek az „intézmények” hiányoznak - a tapasztalat is mutatja az önazonosság megőrzése kisebbségi kontextusban nagyon nehéz, vagy éppen lehetetlen;

— a kisebbségi magyarságoknak minden nehézség ellenére tudatosítaniuk szükséges a korszellem megváltozásának egyik legfontosabb stratégiai célját, miszerint az új kialakult helyzetben a követendő távlati eszmény a nyelvileg, a kulturális hagyományok szintjén és történelmileg értelmezett kulturális nemzet összehangolása és fokozatos „újjáteremtése” lehet.

(Folytatjuk)

JEGYZETEK

1 A Hungarológia, Nemzetközi Hungarológiai Központ folyóirata. Főszerkesztő: Tverdota György.

Budapest, 2000. 1-2. és 3. sz.

2 Köpeczi Béla A hungarológia helyzete és lehetőségei című írása először a Magyar Nemzet 1992.

szeptember 25-i számában jelent meg.

3 Hungarológia 2 (2000) / 1-2. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Budapest, 2000, 9.

4 Részlet a folyóirat profiljának meghatározásából. In www.akademiai.com

5 HS - Hungarian Studies. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, volume 1., number 1.

6 Részlet a Nyelvünk és Kultúránk peridikum borítójának belső oldalán található célkitűzés és feladatsor szövegéből.

7 A XII. Anyanyelvi Konferencia zárónyilatkozata. Nyelvünk és Kultúránk 2010. 4., XL. évf., 163.

szám, 10.

8 Olvasható a Balassi Bálint Intézet honlapjának bemutatkozó részében, http://www.bbi.hu/

9 Megjegyzendő, hogy a Kárpát-medence lakosságának közel felét a magyarság teszi ki hozzávetőleg

tizenhárom milliós lélekszámúnál. Ebből tízmillió Magyarországon, másfél millió Romániá ban, több mint félmillió Szlovákiában, száznyolcvanezer Kárpátalján, majdnem háromszáz- ezer a Délvidéken, ezenkívül kisebb létszámban Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában élnek magyarok.

10 Köpeczi Béla: A hungarológia helyzete és lehetőségei, i. m., 11.

11 Határon túli magyarság a 21. században. Konferenciasorozat a Sándor-palotában 2006-2008.

Szerk.: Bitskey Botond. Köztársasági Elnöki Hivatal, Budapest, 2010, 269.

12 Sólyom László: Előszó. Uo., 8.