Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - IRODALMI SZEMLE - Gál Sándor: Az átmenet; Az éjszaka; A kérdés (versek)
GÁL SÁNDOR Az átmenet a kinti magasságban az érintetlen hajnal valósággá tömörült benne az ébredés magánya mindaz ami odaát maradt mindaz ami áthozhatatlan s mégis átível önmagán fölemelkedik súlyos térré változik tömör bazalt-mezővé történelem-mély tűz-lobogássá szikrákat röptető égi tánccá a megérintett föld fénye feloldás és jel sugaras ígéret az itt-lét végső tudása a magamtól való elszakadás és a visszatérés ténye ugyanott egy pillanat amikor a tegnapomról már nincs semmi emlékem mintha tegnapom nem is lett volna pedig a sötétség Jerikó-falai immár mind leomoltak Az éjszaka ámyéktalan fekete körök leválnak és összezsugorodnak a magasság csendje megtelik