Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - GYERMEK, IRODALOM - Z. Németh István: Palim Pál; Emese a csúszdán; Mimmancs éneke; Müvers (gyermekversek)
Z. NÉMETH ISTVÁN Palim Pál érj a tetejére. És onnan „sutty!”, A barátom, mint a pinty. Palim Pál, Ha „zutty!”, kézzel-lábbal netán „reccs!”, kalimpál, esetleg „places!”, nem tudom, hogy mi lelte, akkor baj van. meg nem maradsz Először nem éppen, mellette. később már fenéken, aztán hanyatt hátrafelé, Úgy tudom, kezed tartva magad elé, egy kompon él, körbe-körbe mogorván, ahol zenét lazán, aztán megunván komponál, oldalvást és vigyorral, ha egy hajó bátor szemmel és orral, arra jár, hónaljon és haj fonaton, ez zongoráz, legvégül meg nagyon-nagyon az dudál. szélsebesen - gyorsvonaton. Ott kalimpál egész nyáron, koncertezik Mimmancs éneke pár uszályon. Hajam szőke, szemem kék, Ne csodálkozz de én barnát szeretnék, Palim Pálon, vagyis inkább feketét, megnyugszik majd hogy a sötétben elbújjak,- alig várom! s megijesszem Emesét. No nem nagyon, csak épp picit, Emese a csúszdán ahogy most az apucit. Megvan ennek is a bája, A csúszda egy hogy a szívét nem találja, lesiklásra tervezett szerkezet. Van hozzá létra, mely azért jött létre, hogy fokról fokra lépve s égnek áll a bajsza szála.
