Irodalmi Szemle, 2011

2011/5 - GYERMEK, IRODALOM - M. Csepécz Szilvia: Történet a nevekhez ajándékozott nátháról (mese)

Történet a nevekhez ajándékozott nátháról 25 fotelba. Az orra piros volt, és az ölébe rakott nagy doboz papírzsebkendőből fél­percenként kihúzott egyet, hogy beletrombitáljon.- Begfáztab - közölte. - Deb bchetek suliba, és anya azt bondta, hogy jól ki- választottab a szülinapi ajándékobat... Bindenkinek telefonált, hogy el lesz ha­lasztva a zsúr, bért neb akarja, hogy a „hozás” helyett tőleb kapjanak náthát aján­dékba. Mazúr megértőén és vigasztalóan tiktakolt, de Csilivili csöppet sem barátsá­gos, inkább szemrehányó nyikorgásokat hallatott. Jutka mintha megértette volna, kicsit óvatosabban folytatta:- Da bőst én igazán deb tehetek sebbiről! Az úgy volt, hogy szépen jötteb ha­zafelé a suliból, és bár bajdneb haza is érteb, abikor a Brúnók belevittek egy pocso­lyába. Hát bit tehetteb volna?! A vízilovak a vízben érzik jól bagukat, deb igaz?! Ha azt hiszitek, hogy Jutkát vízilovak kísérgetik az iskolába, akkor - bármi­lyen érdekes is lenne ki kell ábrándítsalak benneteket. A két Brúnó valójában Jut­ka kiscsizmája. Igaz, a nevüket múlt ősszel, egy állatkerti látogatás során kapták, s éppen mert Jutka szerint kifejezetten hasonítottak az új vízilóbébire... Amikor a kislány egy újabb hapcisor után visszament lefeküdni a szobájába, Mazúr szólalt meg elsőnek:- Ugye, hogy igazam volt? Ahogy mondják, a név igenis kötelez! Jutka azért nem lett mondjuk Judy, mert az nem magyar név, hanem angol kiejtés. Szóval egy­általán nem baj, hogy téged Csilivilinek nevezett el, hisz egy ablak akkor a leg­szebb, ha tisztán csillog-villog. Bár, ami a Brúnókat illeti, számukra találóbb, és fő­képp hasznosabb lett volna, ha az Izidor nevet kapják. Ismertem egyszer egy zsirá­fot...- Jó, jó, azt elfogadom, hogy...Haappcii! - Csilivili ijedten rezzent össze. - Te magasságos felhőkarcoló, csak nem kaptam el Jutkától a náthát?!- Miért is ne? A tavaszi nagytakarítás előtt állunk, miközben vírusok és ba- cilusok hadai portyáznak a levegőben. De ne aggódj, mire Jutka meggyógyul, az anyukája téged is szépen megtisztít! És, khm, remélem engem is áttöröl valami fer­tőtlenítővel, mert mintha kaparna a torkom - fűzte hozzá rekedtes tikiakkal Mazúr.

Next

/
Thumbnails
Contents