Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - SZEMLE - Lacza Tihamér: A fehér fény misztériuma (Nagy József A színek harmadik világa című könyvéről)
SZEMLE 85 A Homovihar két nagyobb részből áll. Az első könyv inkább zenei „tematikával” dolgozik, míg a második jobbára a már emlegetett múltbeli, mitológiai szálat hozza előtérbe. E kettő végül a Homokvihar című versben összegződik, melynek alcíme, instrukciója, megjegyzése így hangzik: „Az itt következő szövegek egy kamaraopera librettójának foszlányai. A szerepkijelölések, a szerzői instrukciók eltűntek, sivatagi szél árad a szövegből, mely minden pillanatban kész átrendezni a tájat.” Hogy a Csehy által használt kifejezést vegyük mi is alapul, a „táj”, jelen esetben a szöveg- korpusz átrendeződése tehát kétféleképpen valósul meg, egyfelől Hizsnyainál apró részletek (korábbi szövegek vagy intertextuális utalások/átírások), kevert regiszterek és fókuszálhatatlan beszélők révén, másfelől Csehynél tárgyiasított hangok, szavak, zeneművek, kottarészletek által, melyek ugyanakkor megra- gadhatatlanságuk és rögzíthetetlenségük miatt nagyon is hasonlatosnak bizonyulnak a mindent beszippantani látszó - kötetborítón található - örvényhez. A zene és az irodalom kapcsolatáról szóló értelmezések nyilvánvalóan a történetiséggel és a múlttal is kapcsolatban állnak, s talán az sem mindegy, hogy éppen most, éppen ma mit gondolunk a zenéről, a költészetről, s ezek létmódjáról - ezekről való gondolkodásunk jelen kötetek értelmezését is befolyásolni fogja. Lassú percegéssel vagy orkán- szerű szélként. (Mindkét kötet: Kalligram, Pozsony, 2010) DOBÁS KATA A fehér fény misztériuma Nagy József A színek harmadik világa című könyvéróľ Nagy József festő- és grafikusművész napjainak túlnyomó részét már évtizedek óta egy pozsonypüspöki családi házban berendezett műteremben tölti, vázlatok, tervek, félig elkészült gobelinek, valamint grafikákkal, metszetekkel teli fiókok meghitt táraságában. Ezeknek a fiókoknak a tartalma egyébként akár önálló dolgozat témája is lehetne, hiszen számtalan olyan alkotás lapul bennük, amelyeket csak a művész közeli ismerősei, barátai láthattak eddig. Egy asztalkán az elmaradhatatlan sakk-készlet is ott pihen, hiszen látogatóival, barátaival sakkozni is szokott (korábban egy pozsonyi klub regisztrált játékosa is volt). Jellemző környezet, mondhatni: galéria ez, hiszen kulisszaként szolgál Nagy József világához, s maga a művész a tárlatvezető benne. Szívesen beszél alkotásairól, de nemcsak értelmezi őket, hanem gyakran a megszületésük egyes fázisait is részletesen elmeséli vendégeinek. Ilyenkor derül ki, mennyire tudatosan alkot, és szívesen kísérletezik is. A pozsonyi művészeti akadémián kapott elméleti ismeretek legfeljebb az indulásban segíthették, későbbi pályáján tudatosan to- * * Nagy József április 2-án töltötte be 85. életévét. Gratulálunk! - A szerk.
